Miért van, hogy pókerben mindig eljutok a legjobb háromba, és amint kevesen maradunk, sosem tudok semmit elérni?
10-8 főnél mindig 3. és 2. vagyok, nem gond eljutni nyerő helyre, de ott soha a jóéletben nincs semmi. Biztos rosszul játszok, nekem úgy tűnik, hogy sok játékos esetén jó lapjaim vannak, a flop is betalál, aztán amint ketten maradunk, sosincs semmim, ha van is, floppon akármi jön ki, a másiknak lesz belőle bármi, nekem nem.
Egy headsupot nem nyertem meg életemben, utálom, ki nem állhatom. Ha meg all-in all-in megyek bármivel, a szerencse mindig megszivat. K-10-zel K-3 ellen 3-asok jönnek, AK 10-es pár ellen nem jön semmi, QJ J10 ellen a flop tele van 10-esekkel, ha véletlen épp nyernék, a leosztott lapok közül négy egyszín feljön, ami természetesen véletlen sem hozzám fog passzolni.
Feszes játékos vagyok, nem szeretem a flop előtti emeléseket, nem szívesen adok meg nagy emeléseket, nem vagyok szerencsejátékos, jobban szeretek biztosra menni. Ameddig sokan vagyunk, addig nincs gond, felgyűlik a hatalmas zsetonmennyiség, gyakran vagyok chipleader, aztán ahogy páran maradunk, sehogy sem tudom olvasni a játékot, és mindig vesztek.
Mert vannak nálad jobbak is.
"...nem vagyok szerencsejátékos,"
Ha ez igaz lenne, nem pókereznél!
.
Ha második lettél, légy büszke megadra, mert ez nem azt jelenti, hogy te vagy a második legjobb játékos, hanem te vagy az ELSŐ a vesztesek közt!
Tudom, hogy máshogy kell játszani, de gyakorlatba mégsem sikerül átültetni; most ráállok a játék ezen részének az alaposabb tanulására, mert hihetetlen, hogy már mikor ketten maradtunk, biztosan tudtam, hogy én fogok kiesni.
Szerintem pszichológiához is köze van, hogy már mindig ezzel a tudattal heads-upozok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!