T’i mit hiányoltok az RPG videó játékokból?

Az, hogy döntést kelljen hozni és együttélni a következménnyekkel a szerepjátszás alapja. Nem minden helyzet ideális. Nekem pontosan az a bajom a mainstream szerepjátékokkal, hogy nem kell bennük igazi döntést hozni vagy ha kell, annak semmi érdemi következmény.

Szóval amit szeretnék:

1. Értelmes karakter készítés.

█ Legyenek a játékos karakternek limitációi, amik a választott szerepbe kényszerítik és büntetik, ha azon kívül tevékenykedik. A legtöbb "RPG" sajnos eltolódott abba az irányba, hogy a játékos karakter minden készségnek és képességnek a mestere.

2. Értelmes ellenfelek.

█ Egyszerűen elegem van abból, hogy az ellenfelek mindig az utolsó csepp vérükig harcolnak, sosem futamodnak meg, a városokon kívül szinte minden és mindenki ellenségges. Még akkor is neked támad, ha csak egy ágyékkötője és rozsdás konyhakése van, te meg a legerősebb páncélban feszítesz kétkezes gyémántkarddal.

3. Értelmes harcrendszer.

█ Real time with pause (KOTOR, DA:O) vagy körökre osztott (Wasteland), emellett stat alapú és utasításokkal vezérelt, nem pedig játékos skill alapú és közvetlenül vezérelt. A közvetlenül vezérelt harcrendszer sorvasztja a szerepjátszást, mert a játékos karakter statjai vagy sokkal kevésbé szólnak bele és a szintednél jóval erősebb ellenfelet is le tudsz győzni, vagy beleszól amennyire bele kell és a harcrendszer nevetségessé válik, mert csak csapkodsz de nem sebzel vagy el se találod az ellenfeled.

4. Lehessen elbukni küldetéseket (akár a fő történetszálat is).

█ Azt még megértem, amikor a fő sztori szál küldetéseit nem lehet elbukni a történetmesélés miatt (bár van RPG, ami ezt engedi), de hogy sima side questeknél is csak annyi lehetőséged van, hogy vagy megcsinálod vagy fel se veszed, azért már nagyon lusta.

5. A döntések a játék egészére kiható következménye.

█ Borzasztó unalmas, hogy például a Skyrimban totál mindegy, hogy a polgárháború melyik oldalára állsz, az eredmény ugyanaz. Néhány jarlt lecserél a játék és néhány katonai tábor ellenésgessé válik. Semmi érdemi következménye a játékos karakterre és a játékvilágra nézve. Minden megy tovább, mint addig. És itt legalább hagy elköteleződni a játék. Sok esetben még ezt sem engedi. Thane lehetsz minden városban, egyszerre mestere lehetsz az összes guildnek, még az ideológiailag szembenállóknak is, de ez a magas státusz effektíve nem jár befolyással azon kívül, hogy néha bűnelkövetés után el tudod zavarni a városi őröket, hogy te vagy a főnök. Hivatalosan magas rangú pozíciók, amiknek viszont semmi jelentősége.

Rengeteg dolog van még, de szerintem ennyiből is látszik, hogy egy tisztességes asztali klasszikus D&D-t szeretnék látni AAA CRPG megvalósításban.

#4

Szerintem meg az a szerepjátszás alapja, hogy egy olyan történetet hozzak össze, ami nekem a legjobban tetszik.

#5

Sokan vannak így vele. Ezért olyan szar a mainstream RPG-k 99%-a.

#7

Fontos történeti eseményekről ne írj konkrétumokban, csak általánosságokban, mert az spoiler. Egyébként meg attól hogy egy karakter a történet szerint meghal a játék végén, azzal nem elbukja a fő történetet küldetését, hanem a végére ér a fő történetszálnak.

Amikor elbukja a fő történet küldetését, az például olyan, mint a Daggerfall elején. Kapsz egy üzenetet, hogy legyél ott egy megadott helyen egy megadott időben, hogy nyomokat tudj meg arrol, merre haladj tovább a fő történettel és megtörténhet, hogy lekésed a találkozót és nyomok nélkül kell tovább haladnod. Vagy például olyan játékokban, ahol több szembenálló frakció van és számit, hogy melyiknek mit és mennyit dolgozol, elbukhatsz fő küldetéseket és elveszítheted adott frakció oldalán a történet befejezésének lehetőségét.

“ witcher 3 még geralt is meghalhat a legvégén”

Nem hal meg, a blood and wine az alapjáték után játszódik.