Most először készítek D&D kalandot. Hogy kell ezt pontosan csinálni? (többi lent)

A DMG-t szerezd be, abban vannak alap szörnyek, mezei NPCk.

Ha pl egy mezei boltost/csapost/parasztembert kell megalkotni, az commoner, ha valami pl ork/gnoll/mindflayer/beholder/seahag akkor az meg az, esetleg plusz-mínusz egy pont, és jó az ami a könyvben van. Ne ezen izzadj.

Ha ez valami speciális npc, pl magic shop üzemeltető, a városőrség főnöke, valami archmage, a yuan-it szekta vezér warlockja, akivel potenciálisan összetűzés lesz, azt érdemes valami egyedit összerakni.

Legyen egy jó hosszú névlistád, férfi, női, társadalmi réteghez és mindenféle fajhoz csoportosítva. Tuti lesz olyan random valaki akinek be kell mutatkozni.

Ha élőben játszotok, vegyél egy pár műanyag állat egységcsomagot a kínaiból, és szükséges esetben rá lehet fogni, hogy képzeljük el, hogy a fekete párducon van még két láb meg csápok 😆

Legyen nálad pár csapda terve, egyszerű feladványok, rejtvények amiket be lehet dobni ha úgy érzed.

Pár battlemap se árt, vagy még jobb, törölhető kockás pvc.

Ami még legyen a DM screen belső oldalán, az a healing potionok statjai, a lények méretei, a távolságok megsaccolása.

A különböző állapotok (conditions) leírása.

Boltok árlistája és készlete (alakítsd a környezethez, pl sivatagban a fürdővíz drágább mint egy városban).

A városokban pár bolt és hely neve, pl kocsma, fürdő, szatócs, kovács, szabó, ékszerész boltja...de ne lihegd túl.

A különböző állapotokat leíró rész kivonata.

Ability check: különböző nem triviális képességek használata. Az ilyesmit általában egy játékos valamilyen tettének sikerességét megítélni szoktuk. Te reagálsz az ő öteteikre.

Pl:

Monk: Átfutok az ablakok közé kifeszített kötélen.

DM: Oké, dobj egy Acrobatics checket.

(Te szabod meg a d20n beül mennyire nehéz a dolog.)

NPC: én vagyok a király elveszett unokahúga.

Cleric: Insight check, szerintem kamu!

(Ha a cleric megugorja, akkor fülébe súgod, hogy kamunak tűnik-e)

Saving throw: A játékos reagál rád, ez a te döntésed. Ha nem ugorja meg, akkor általában vagy sérül vagy valami condition alá kerül.

Dm: A hajót egész délutánon át tartó vihar tépázza. Dobjatok constitution save-t.

Barbarian: Unnatural 20

Wizard: 3

Dm: Téged wizard, tengeri betegség gyötör, írj be egy pont exhaustion-t. A barbarian jókedvűen segít a matrózoknak a vitorlákkal, és estére már szinte tagja a legénységnek.

Én is azt tanácsolom, hogy ne vállald túl magad, ne akarj mindent kidolgozni (a leggyakoribb hiba a kezdő mesélőknél). Miért lenne szükség a kocsmáros vagy a faluvégi javasasszony tulajdonságaira, harci statisztikáira, ha egyszer soha nem fognak harcolni velük? Én majd' 30 évnyi mesélés után is belefutok olyan szituációkba, hogy a játékosaim teljesen mást csinálnak, amit gondoltam, és ilyenkor rögtönöznöm kell. Pl. most is van vagy 20 játékülésre való kalandom, mert a játékosaim nem keltek át a hágón, hanem inkább építettek egy kunyhót a völgyben, és elhatározták, hogy ott húzzák ki a telet. Majd meglátjuk, mi lesz belőle.

Javaslom, hogy bontsd fel a kalandokat kisebb blokkokra, helyszínekre, amik egy-egy emlékezetes jelenetet tartalmaznak, pl. "A banditák rajtaütése", "Találkozás az elfekkel", vagy "Vándorkereskedő". Mindegyik ráfér egy A4-es oldalra, és akár 1-2 órányi játékidő is van bennük. Ezeket aztán tetszőlegesen bedobhatod akkor is, ha elakad a fő kaland.

Ezen kívül építsd fel a kalandot változatosan és testre szabottan.

Ha valaki részletes háttér sztorit ad neked, kezdj vele valamit. Ha a háttér sztoriban van pl egy lich vagy egy elrabolt családtag, tedd ezt is részévé a mesének.

A patronok, istenek és a játékos közötti dinamika fontos, adj lehetőséget ezt jól körbejárni, és használd fel mint temtika.