Miről szólt a zootropolis "eredetileg"?

A wild times a civilizáció előtti idő, amikor az állatok még úgy viselkedtek, mint az állatok: az oroszlán megette a birkát, a nyulak nem bratyiztak a rókákkal, magyarul természetes körülmények között éltek. Az egész film alapkoncepciója az, hogy az állatok már annyira "emberiek" lettek, hogy képesek lettek túlnőni az ösztöneiken és racionálisan kezdtek el gondolkodni. A ragadozó már nem vadászik a prédára, az állatok fajtól függetlenül együtt élnek, ami még azoknak a növényevőknek az esetében sincs így, akik amúgy nem akarják megenni egymást, de ebben a filmben a farkas elvan a láma társaságában.

Az egész film egy utópisztikus társadalomban játszódik, a magyar címe is erre alapoz (a filmek eredeti nevének magyarra fordításának az a hagyománya, hogy a forgalmazó először megnézi a filmet, aztán a cselekmény alapján ad címet, nem pedig a konkrét címet fordítja át magyarra - ami szerintem baromság, de ebben az esetben a maga módján találó). Ez az egész kicsi olyan, mint a Jehova Tanúinak az utópiája, ahol az oroszlán és a bárány együtt legel békében (dacára annak, hogy nem is élnek egy égövön és az oroszlán nem él meg növényeken, de ezért is utópia), mármost egy utópia azért lesz az, mert egy eszme ideális világképének a megtestesülés, ami az esetek többségében kivitelezhetetlen, mert az emberek - jelen esetben az állatok - személyiségének és gondolkodásmódjának a teljes meghazudtolásával és ignorálásával jár. Egy oroszlán természete kizárja azt, hogy megéljen egy kecskével, ugyanúgy, ahogy az emberek esetében egy rasszista ember a természeténél fogva nem fog négerek között élni ahogy egy vega se fog böllérekkel bratyizni.

Judy, a nyúl karaktere meg egy SJW propaganda cuki nyuszi köntösbe csomagolva. Ő abban a filmben azt a nőt képviseli, akit a férfiak nem hagynak érvényesülni, holott ő nagyon szeretne rendőr lenni, vagyis egy hagyományosan férfias munkakörbe akar érvényesülni. Na most, a film elején a helyén kezelik a nyulat: a tulajdonságai és a képességei alapján egy olyan munkakörbe teszik, amit be tud tölteni, vagyis parkolóőr lesz, ami nem igényel nagyobb fizikai erőt. Ez a film talán egyetlen logikus lépése. Aztán persze jön az, hogy "én is érek annyit, mint a bivaly (ami ugye a férfit jelképezi)", aztán a nyúl elkezd lázadni és végül őt is megteszik járőrnek, hisz a film szerint nincs különbség egy 130 kilós bika és egy 3 kilós nyúl között, mindegyik egyformán alkalmas a fegyveres és erőszakot igénylő szolgálat betöltésére. Mondjuk azt azért megnézném, hogy egy őrjöngő oroszlánt hogy teper le a nyúl, mert attól még, hogy el tud sütni egy fegyvert ugyanúgy mint a bika, a rendőrök elsősorban visszatartják és elfogják a bűnözőket, nem pedig megölik őket, a visszatartáshoz pedig kell egy bizonyos fizikai erő, amivel egy nyúl, ami ugye a nők paralelje a filmben, nem rendelkezik, de film szerint ez mit sem számít, a nyúl is vissza tud tartani egy jegesmedvét.

Aztán ott van ugye az egész "ragadozók vs növényevők" felállás, ami a film története szerint valahogy úgy néz ki, hogy a társadalom 90 százaléka növényevő, a többi meg ragadozó, vagyis egy kisebbségi problémát akartak ezzel felvázolni. A birka be akarja (aki abban a szituációban a rasszista ember megfelelője) be akarja feketíteni a ragadozókat (vagyis a kisebbséget), mint együttélésre alkalmatlan, törvényeket nem tisztelő népség, akik nem valóak a társadalmukba, mert megtámadják a növényevőket, aztán kiderül, hogy a birka machinációja miatt támadnak a többiekre, vagyis ezzel pedig csaj azt az SJW elméletet tolják a néző arcába, hogy a kisebbségek statisztikailag bizonyítható relatív devianciája a többségi társadalomhoz képest nem a kisebbségiek hibája, hanem az elnyomó, vezető pozícióban lévő emberek hibája, magyarul úgy tesz, mintha a kisebbségnek nem lenne semmi felelőssége a saját viselkedésüket illetően és azért tűnnek "látszólag" különbözőnek, mert a hatalom ilyenné tette őket.

Lényeg a lényeg, az egész egy rohadt nagy propaganda film, a gyereknek persze az egészből annyi esik le, hogy egy csomó cuki állat ide-oda ugrál, de ha szétszedni ezt a hagymát és rétegről-rétegre haladsz befelé végül megtalálod azt az irányvonalat, amit a film követ és amit végső soron propagál: nincs különbség ember és ember között a viselkedést illetően, mindenki az, akinek és aminek gondolja magát, radikálisan különböző természetű emberek tökéletesen megélnek egymás mellett ha kellően elfogadóak vagyunk és nem számít, hogy biológiailag különbözőek a nemek, egyforma jól tud teljesíteni egyik a másikkal szemben minden téren. Az egész film olyan, mintha Jacques Derrida poszt-modern és poszt-struktualista filozófiája alapján írta volna egy első éves szociológus, aki életében soha nem járt átlag emberek között és utoljára akkor beszélt eggyel, amikor az kihozta a pizzáját.