Mi a véleményetek a Star Wars 8. -ik részéről?

Nagy csalódás volt, megint. Tudni kell rólam, hogy a kedvenc filmsorozatom a Csillagok Háborúja, a megjelenés szerinti első részt szó szerint rongyosra néztem kisgyerekként, és kívülről tudtam Obi-Wan minden egyes mondatát.

A lenti indoklást egy másik, hasonló kérdéshez írtam, viszont ide is passzol.

- Snoke végig hangoztatja, hogy ő Kylo Ren elméjét, vívódását, sőt, minden gondolatát tisztán látja, majd Kylo 10 másodperc múlva akkut vakbélműtétet hajt végre rajta, észrevétlenül.

- Ott van Leia, aki csörlős terepjárókat megszégyenítve vontatja magát vissza az űrből. Rendben, elfogadom, hogy az erőérzékenység benne is megvan, és hogy Luke megtaníthatta erre. De könyörgöm. Az űrben nem csak megfagysz védőruha nélkül, hanem darabokra szakadsz, ha meg csodaember vagy, aki túlél egy ekkora robbanást, és csodával határos módon nem szakadsz darabokra, akkor még az is ott van, hogy az űrben levegőt nem igen fogsz tudni venni. Ezen dolgokat ugyan az erővel meg lehet oldani, de ne vicceljünk már azzal, hogy ezt pont Leia fogja bemutatni, aki nem tapasztalt erőhasználó.

- Aztán az ágyú semlegesítése. Kimennek 13-an. Lelőnek vagy 15-öt, mire egyikük kijelenti, hogy ez öngyilkosság, forduljunk vissza... Nem volt ez elég nyilvánvaló már indulás előtt? De legyen, időt akartak nyerni. Visszafordulnak, de Finn elszánja magát, hogy ő meg fogja tenni, amit kell, és egyenesen belerepül az ágyúba, feláldozva magát. De mégis hol repül? Az ágyú sugara mellett? Esetleg épp cikázva kerülgeti a rá leadott lövéseket? Dehogy... Ő simán repked abban a sugárban, ami épp szétéget egy méter vastag kaput a távolban. Nem baj, biztos hiper-szuper volt az a repülő koporsó, amiben repült. Már majdnem odaért, és elmondhattuk róla, hogy tényleg akkora hős, mint amilyennek Rose gondolta, erre BUMM! Az imént említett hölgyemény telibe kapja oldalról. Az még hagyján, hogy mindketten túlélik, ráadásul Finn úgy száll ki, mint aki most jött a helyi wellness szállodából, de mikor kérdőre vonja Rose-t, ezt kapja válaszul: "Megmentettelek, butus. Csak úgy győzhetünk, ha nem a gyűlölet vezérel, hanem a szeretet." Az ég áldjon meg, épp ott készülnek lemészárolni MINDENKIT, akiket szerethettél, akikben hihettél, és akik az ellenállás utolsó mentsvárai!

És igen, a régi filmekben is volt ilyen, de ott még csak szimplán felmerült bennem a kérdés, hogy ezt miért, vagy hogyan? Itt pedig többször is fogtam a fejem, és nem a gyönyörtől. Az is világos, hogy a Star Wars nem egy valóságszimulátor, de a fentebb említett dolgok azért már rég túlmentek egy határon. Főleg azért van ezzel gondom, mert el lehetett volna kerülni ezeket a bakikat. Leia simán maradhatott volna a hajón, ha eszméletét veszti, de megakad mondjuk egy tartóoszlopban, terminálban, vagy bármiben. Akkor is lehetett volna ő az egyetlen túlélő, és nem kellett volna ez a felesleges vontatós őrültség. A Finn-es esetben meg elég lett volna, ha Finn a nyalábon kívül cikázott volna a lövéseket kerülgetve, majd a végén repült csak volna abban a sugárban. Rose pedig megmenthette volna úgy is, hogy mellérepül, és megkéri, ugorjon át, a hajó már úgyis egyenesen az ágyú csöve felé száguld. Ha még hihetőbbre akarták volna, meg lehetett volna oldani azt is, hogy a hajó burkolata elkezd eldeformálódni, olvadni, stb.

7.rész jobban tetszett, az tényleg a rajongóknak szólt, egy igazi rajongónak rengeteg nyitott kérdést hagyott, amiken azóta is vitázhattunk haverokkal sörözés közben...

És nem csak azon, hogy ki Snoke...

Ez a rész nagyon tetszett... mikor a "látomás" vagy m8nek nevezzem ben összehaverkodnak, megérintik egymást Kylo és Ray... reménykedtem, hogy végre létrejön az egyensúly, hogy végre lesz valami ami nem jedi, nem sith... és mikor később Kylo lenyomta ugyanezt a gondolatmenetet, szinte ujjongtam magamban... ez igen ez valami lett volna, de nem merte felvállalni a film ezt... Ray gyáván megfutamodott és marad a sith jedi baromság... a legvégén Luke még szembe is köpi a film címét és elmondja, hogy a sztori csak most kezdődik... hát faxom... én már unom... most folytatjuk a jó és a rossz vergődését...

Ráadásul bennem semmi kérdés nem maradt a rész után... semmi amiről tudnék filózni most... semmi... csak üresség.

Egy jelenet volt ami tetszett, az a harc Snoke termében.

A többit csak végigszenvedtem valahogy, ez a film végtelenül primitív, buta, következetlen, hiteltelen és gyáva. Amilyen az ébredő erő volt...

"Hát igen ezeket én is érzékeltem, de hát ez csak film.. viszont ez csak negativ volt es pozitiv meg nem igazan & en kivancsi vagyok arra is. "

Természetesen értem és tudom, hogy a filmek nem mindig épülnek a teljes valóságra. De van egy határ, amit túllépve már ez borzasztóan zavaró egy olyan film esetén, ahol a főszereplők emberek.

Pozitív dolgot nem írtam, ez tény. Viszont ez azért van, mert szinte semmi ilyet nem tudnék kiemelni. Aranyosak voltak a porgok, a várthoz képest nem vitték túlzásba, de túl sok jelentőségük nincs. A hiperugrásos hajóaprítás egy jó ötlet volt, nem olyasmi, amit már legalább 5. alkalommal sütnek el. De ez meg elveszett a sok meggondolatlan jelenet közt. Egy olyan pozitívumot tudok mondani, ami számomra reményt ad, az pedig Luke halála. Én ugyanis ki nem állhattam, már az eredeti trilógiában sem. De ez meg csak nekem pozitívum, mert mások viszont szerették.

SPOILER!

Én a film fogadtatását valahogy ahhoz tudnám hasonlítani amit annak idején az Alien 3 kapott. A második rész végén ott ugye Ripley megmenti a lányt, megbarátkozik az androiddal és kiirtják az idegeneket, aztán a harrmadik rész kezdetén a lány halott, az android halott, és a szörnyek visszatértek.

Itt is ez van. Azt hiszed a köztársaság egy utópia? Nem, egy rakás korrupt gazember gyülekezete akik pénzzel telepumpálták az első rendet, hogy szétverje a galaxist. Luke nem tökéletes, nem minden akció sül el jól, nem minden zsoldos jófej, és néha a kis kínai teljes mellbedobással megment attól, hogy önfeláldozó módon te legyél a nap hőse. Óriási szerencsénkre a gonosz nagyúr is csak ember, őt is levágja a hónap dolgozója a monológ kellős közepén, vagy keresztülhúzzák a számításait egy egyszerű trükkel.

Az új Star Wars egy sokkal szürkébb trilógia lett mint az előzmények. Az egyetlen kritika amit tényleg nem lehet semmi módon hárítani az az, hogy Snoke felemelkedését és Kaylo bukását tényleg sokkal érdekesebb lett volna nézni mint utólag összerakni a darabokat. Én ezt is a Baljós Árnyak bűnének tudom be. Senki nem akarta annak a premisszáját újraalkotni, fényes köztársasággal és a háttérben ólálkodó új sithekkel.