Hogy lehet hogy az 1993-as Jurassic Parkban a látványvilág sokkal jobban néz ki mint a mostani filmeken?

több okból is.

1, az még egy kreatívabb időszak volt. annak a filmnek a látványvilága rengeteg rétegből állt össze. egyrészt robotokat, animatronokat alkalmaztak, másrészt maketteket, harmadrészt akkor forradalminak számító CGI-eljárásokat. egyszerre használtak speciális és vizuális effektusokat, mindkettőt maximális igényességgel.

2, manapság a (főleg CGI) technológia korlátlan. gyakorlatilag bármelyik, magát rendezőnek képzelő hülyegyerek létrehozhat olyan fotorealisztikus jeleneteket, amiket csak elképzel. azonban a kellő igényesség hiányzik belőlük, az az igényesség, ami viszont spielbergben és állandó csapatában megvan. spielberg ugyanis anyanyelvi szinten beszéli a hollywoodi mozit, egyszerűen ért hozzá.

3, manapság a látványfilmeket greenbox stúdiókban készítik, sokszor még a környezet is animált és már díszletet sem használnak. abba illesztik bele a húsvér színészeket. akkoriban az animált figurákat illesztették a filmre, ha CGI-re volt szükség.

4, a filmek nyersanyaga is változott. a mai digitális filmek iszonyatos technikai specifikációkkal rendelkeznek, de talán épp emiatt veszítik el a kapcsolatot bármiféle realizmussal.

5, mára a speciális effektusok eltűntek. nem használnak robotokat, maketteket, sem stop motiont. habár a vizuális effektusok lehetősége korlátlan, egyszerűen a CGI sosem lesz képes annyira valós lenni, amennyire egy fizikailag is létező anyag az. ahogy az esővíz folyik a t-rex robot fején, azt számítógép képtelen visszaadni a valóság változóinak végtelensége és a PC végessége miatt. ez így volt, így van, és így is lesz egészen addig, amíg a valóság és a számítástechnika nem egyesül (ez már a sci-fi irodalom témaköre:)))

6, elvont értelmezésben, a '93-as jurassic parkban, rengeteg pénz volt, de hatalmas szív is, míg a mai látványfilmekben csak pénz van, de az korlátlan. vannak erények, amiket nem lehet pénzen megvenni.

Az első válaszoló szépen kielemezte, de azért itt egy korábbi kérdés ezzel kapcsolatban, azt is el lehet olvasni:

http://www.gyakorikerdesek.hu/szorakozas__filmek-sorozatok__..

Plusz pár gondolat:

Eredetileg számítógépes animáció helyett Phil Tippett "go motion" dinóbábuit akarták használni. Amikor átváltottak a CGI-ra, Tippett-et megőrizték tanácsadónak, így az animátorok hagyatkozhattak az ő szakértelmére és korai animációs tesztjeire, hogy a mozgást minél élethűbbé tegyék.

Számít, hogy hogy vették fel a jeleneteket. Kihasználták az árnyékot vagy esőt a számítógépes grafika hiányosságainak leplezésére. Ügyeltek arra, hogy mind a robotos/bábus, mind a CGI-os jeleneteket úgy filmezzék, hogy azokat minél jobban össze lehessen illeszteni, és ne legyen túl szembetűnő, hogy mikor melyik effektet látjuk (ezzel szemben mondjuk a JP III-ban ordít, hogy mikor látunk robotokat vagy animációt).

Valamint kellő "súllyal" kezelték a jeleneteket. Azaz pl. amikor megjelent a T. rex, nem vittek bele semmi hatásvadászatot. Egyszerűen mutatták, hogy ott a T. rex, és időt hagytak, hogy a néző befogadja a teljes jelenetet és a látványt. Érződött az esemény súlya és jelentősége. Manapság sok filmben annyi "epikus" eseményt meg lehetetlen kameranézetet/mozgást halmoznak egymásra és nyomnak az néző képébe, hogy képtelenek vagyunk mindezt feldolgozni, és még az amúgy élethű effekteket is kamunak érezzük.

"Valamint kellő "súllyal" kezelték a jeleneteket. Azaz pl. amikor megjelent a T. rex, nem vittek bele semmi hatásvadászatot. Egyszerűen mutatták, hogy ott a T. rex, és időt hagytak, hogy a néző befogadja a teljes jelenetet és a látványt."

ez egy kitűnő megfogalmazás, mélyen egyetértek. örülök, hogy ezen az oldalon ilyet is lehet olvasni.

pontosan itt ugrik ki spielberg szakértelme, és ebből látszik, hogy egy látványfilmet is meg kell rendezni. a mai CGI-orgiáknál ez nem szempont, mert az egészet eladja a vizualitás. spielberg viszont belevitte azt a zsenialitást, ami a párbaj c. csodálatos filmje óta a sajátja.