Miért nem tudom a filmeket értékelni?

Adok neked egy logikus indoklást arra, hogy miért nem lehet 10/10. Azért mert tökéletes film nincs. Olyan van, hogy 10 elvárásból 10 elvárást teljesít, de az nem ugyanaz.

Nézd meg ezt:

[link]

Ennek lehet, hogy sikerül lejjebb vinni a dolgot.

Az, hogy nem tud valaki különbséget tenni jó és rossz között lehet azért van, mert nem tudja, mi szerint értékeljen. Nem ismeri a hibákat és nem ismeri a nehézségeket, a jó példákat. Erre való a "filmesztétika" és a "film elemzés alapjai" tudománya. Ezekhez dobtam pár linket / könyvet, de neten is keresgethetsz.

Vannak felsőfokú képzések, ahol 5 féléven keresztül csak műelemzést tanulnak. Ez bizony tudomány.

Az is sokat segít, ha egy filmklubba elmész és mondod, hogy szeretnéd megérteni, hogy miként kell filmeket elemezni. Segíteni fognak és gyorsabb, élvezetesebb, mint sok könyvet bújni.

Aztán persze te döntöd el, hogy mi alapján elemzed a filmeket.

Nekem van egy pontozási skálám, amit betartok:

10 - akárhányszor meg tudnám nézni, nagyon tetszett.

9 - mások nagyon ajánlom, szuper kis film

8 - jó volt, másoknak is ajánlom

7 - tetszett, de nem fogott meg

6 - 1x végig néztem, és nem volt rossz

5 - 1x megnéztem, de csak néhány snitt tetszett

4 - gyenge egy filmhez képest

3 - lehetett volna belőle filmet is csinálni

2 - elkúrták, nem kicsit, nagyon

1 - a film elkövetése felér egy bűntettel

Puzsérnak is van egy pontozási skálája, amit betart (bármennyire nem szeretjük a stílusát)

1 - érdemjegyet érdemel az a produkció, ami a közönségtől is kevés volna.

2 - az az előadás, amitől nem kell eltiltanom anyámat, mert eszébe sem jut megnézni/meghallgatni.

3 - a tízes skálán az a produkció, ami kártékony inger, tehát eltiltom anyámat attól, hogy nézze/hallgassa.

4 - az az előadás, ami zavaró inger, úgyhogy kikapcsolom.

5 - érdemjegyet érdemel a teljesen átlagos produkció, szólhat, miközben dolgozom, nem zavar.

6 - produkció a tízes skálán az, amit szívesen nézek egy órán át, de nem fizetek érte.

7 - érdemjegy esetén szívesen kifizetek ezerötszáz forintot azért, hogy egy órán keresztül nézzem az előadást.

8 - produkció után megveszem az előadó lemezét a fellépés helyéről kifelé menet.

9 - az az előadás, amiért leutazom Kazincbarcikára, a művházba/Bécsbe, a Prater stadionba, hogy megtekintsem.

10 - előadás az, aminek az előadójával lemezt dedikáltatok.

Aztán vannak olyan pontozási elvek, amik nem szubjektívek, hanem próbálnak objektívek lenni. Pontozzák:

- színészi teljesítményt fő és mellék szerepben is

- fotókészítés stílusát, a kamerával való képalkotást, a mélységélesség kezelését, a színekkel való bánást, a zoomolási stílusokat

- külön figyelik a meg világítást!

- a vágást

- a jelenetek hosszát

- figyelik a térhangok megőrzését és a mesterségesen ráadott hangok kezelésének módját

- a zenét

- a történet egyediségét, vagy éppen eredetihez való hűségét

- a mondanivalót

- azt, hogy mitől lesz ez a film több, mintha szóban elmondaná valaki a történetet

- a költői képeket, az utalásokat, a hasonlatokat, szimbolikát

- filmes stílus kezelést

- a klisék kerülését

- stb.stb.

Ilyen skálákon többnyire 100/100as film nincs. Mivel minden filmben van olyan, ami nem felel meg valaminek. És pont ez a lényeg, hogy az alkotó nem is akar másnak megfelelni, hanem saját magának, vagy éppen (amerikai filmek esetén) csak a bevételnek akarnak megfelelni.

Ehhez nyújt segítséget a következő pár link:

[link]

[link]

és ez a pár könyv:

Kovács András Bálint: Mozgóképelemzés. Budapest, Palatinus, 2009.

Duló Károly: A néző filmje. Budapest, Gondolat Kiadó, 2006. 9-136.

Bíró Yvette: A hetedik művészet. Budapest, Osiris Kiadó, 2003.

André Bazin: Mi a film? Szerk. Zalán Vince. Budapest, Osiris Kiadó, 2002. 2. kiadás

Knut Hickethier: Film- és televízióelemzés. Ford. Györffy Miklós. Budapest, Krónika Nova Kiadó, 1998.

Szabó Gábor: Filmes könyv. Budapest, Ab Ovo Kiadó, 2002.

Jean Mitry: A film esztétikája és pszichológiája I-II. Budapest, 1968., 1976.

A film és a többi művészet. Budapest, Gondolat Kiadó, 1977. 352-380.

Varga Csaba: Film és story board. Budapest, 1998.

Aztán vannak akiknek nagyon egyszerű, két pólusú skálájuk van:

10: tetszett

1: nem tetszett.

Különbözőek vagyunk, úgyhogy

Schindler listája

A remény rabjai

Amerikai história x

Bár ezekre a filmekre inkább azért adtam 10-et hogy ne rontsam le az átlagukat,mert még mindig úgy vagyok vele hogy szerintem 10/10-es film,vagyis tökéletes film nincs.De viszont rengeteg filmre adtam 9 vagy 9.5-t.