Miért jó a Ponyvaregény?

Ilyen kijelentés után, hogy "Élvezed, mert tökéletes (Django).", azt várod, hogy bármiféle érdemi vitát folytasson veled bárki a Ponyvaregény minőségéről?

A Ponyvaregény hatalmasat robbant a 90-es években, egy teljesen új stílust hozott be. Parádés dialógusok, kiváló színészi játékok, abszolút új rendezés, tökéletes soundtrack és az egész elképesztően laza.

Ez 94-ben elég is volt, sőt, több is mint elvárható. Mára viszont ugyanezt a filmet leforgatni western környezetben Django címmel igenis kevés. Tarantino képtelen megújulni vagy fejlődni, viszont mai napig imádja a saját fölényeskedő stílusát. Ez mára már kevés.

Ettől függetlenül nem mondom, hogy a Django az rossz film, sőt, azt sem, hogy a Ponyvaregény befér a top50-be (a Kutyaszorítóban már bőven), de a két opus nincs ugyanabban a ligában.

Az meg, hogy ilyen filmes ismeretekkel ami neked van, ilyen a többség számára degradáló kijelentéseket teszel ( És ez nem ízlés, hanem józan ész kérdése.), egyenesen nevetséges és szánalmas. (Mielőtt neki állsz hisztizni, hogy fogalmam sincs a te ismerteidről: a hivatkozásaidból következtettem, egyszerű, középszerű blockbuster tucatfilmek.)

#3

Uuuuu.... Sosem bírtam Tarantinót, kifejezetten vontatottnak és unalmasnak szoktam tartani a filmjeit (a Kill Billen kívül mindet láttam), de azt kijelenteni, hogy nem tud megújulni vagy fejlődésképtelen... Ehh.. Enyhén szólva is sznob. A legkülönbözőbb műfajokban alkot, Hitler-filmből megy át rabszolgatartásba, maffiafilmekben tapicskol, hogy aztán elkészítse a blaxploitation filmek legremekebbikét, és szerinted nem tud megújulni. Ez elképesztően butaság.

És nem, arra sem vagyok kíváncsi, hogy te milyen filmes/kulturális ismeretekkel rendelkezel, az se érdekel, ha filmesztétika szakon végeztél az eltén. Ez így akkor is baromság. Scorsese után (egyébként rendkívüli módon tiszteli az öreget, rá reflektálva szokta válogatni az oda nem illő popzenéket a filmjeiben) szerintem a legsokoldalúbb rendező/forgatókönyvíró.

Jah, a Ponyvaregényben egyetértünk. Mondjuk én 4x ültem neki, mire sikerült végignéznem elalvás nélkül, de azért ütős darab. A kérdező valószínűleg 16 éves, aki a Ponyvaregény készültekor még csupán erotikus gondolat volt, ezért nem olyan nagyszerű neki.

A nem tud megújulni kijelentésemet nem a filmek témájára értettem, hanem arra, hogy az összes filmje a fölényeskedés, a lekezelés, a verbális megalázás, a faszáskodás és az alá-fölé rendeltségen alapul. Ez mozgatja a cselekményeit már több mint húsz éve: Tehát nem tud megújulni.

Attól még, hogy a filmjeit más környezetben helyezi, mindig csak Tarantino filmek, és egyre gyengébbek.

Scorsese az utóbbi tíz évben kifejezetten rossz és unalmas filmeket gyárt, ezért az ő nevével dobálózni teljesen felesleges. (Persze nem a régi filmjeire gondolok, akkoriban az egyik legnagyobb rendező volt.)

Nem tudom, hogy mit számít itt, hogy honnan szedtem az ismereteimet. Csak az érveknek kellene számítaniuk egy vitában, nem pedig a gusztustalan, paraszt személyeskedésnek amit itt nyomatsz. Apádra legyél mérges, nem én fogdostalak kiskorodban...

#5

Nah, ennyire azért nem voltam kemény, hogy itt picsogj. :) De elnézést, valóban túlreagáltam a véleményedet. Régebben filmes fórumon beszélgettem filmekről, ott meg folyton jöttek ezzel az "én jobban értek a filmekhez, mert ezt tanultam" szöveggel, aztán reflexből írtam.

Szerintem ha egy rendezőnek jól elkülöníthető történetmesélési technikája van, az még nem unalmas. Mivel Tarantino (és Scorsese is) rengeteg műfajban alkotnak, mégis mindig érezni a kezük nyomát egy filmen, az a tökéletes. Számomra sosem unalmas egy Scorsese, mert mindig szeretem újra és újra átélni azt, ahogyan mesél. Tarantino más, a szövegeléseivel kikészít, és gyakran semmitmondónak tartom, így rengeteg üresjáratot okozva a filmben, viszont a képi világa, a sztorijai, az elborult ötletei nekem tetszenek. Szóval.... Aki megmentette a filmkészítést a '90-es években, az felőlem akár a telefonkönyvet is olvastathatná a szereplőivel két órán keresztül.. Érted.

Ezek mondjuk nem érvek, hanem érzések, így nemigen tudsz vele mit kezdeni, de én így gondolom.

(Jah, nem molesztáltak gyerekkoromban.)