Hitchcock - Madarak. Miben látjátok e film mondanivalóját?
Amikor végignéztem -most 30 év felettiként-, az első érzésem egy pici csalódottság volt. Bár Hitchcock úttörő, ezt elismerem, de az az érzésem, már a 80-as években messze túlhaladták az ő nyomdokain haladó rendezők, tehát thriller-esek, horror-osok a "Madarak szintjét".
Igaz, számos kritika érdekes többsíkú jelentésre utal: társadalomkritikára, szociológiai okfejtéseket is olvastam, tehát művészfilmes vonatkozása is lehet, értelmezéstől függően. Első benyomásom mégis ez volt: hol maradt a "poén" a végén? Három évvel előtte, 1960-ban a Psycho "ütősen", csattanóval befejeződő alkotás lett a rendezőtől, bár avval meg az a bajom, hogy túl "szájbarágós" lett a vége. A "Madarak"-ban pont az tetszik, hogy inkább nyitva hagyja a kérdéseket, elgondolkodtatja a nézőt; és hogy szimbólikus érzetet ad, némi feszültséggel körítve.
Csakhogy csodálkozásra bírt engem, hogy valójában nincs története, se végkifejlete, holott a film folyama ezt az érzést keltette bennem, hogy netán lesz. Vagy ez is egy hitchcock-i fogás, "illuziócsapda"? ;)
Érdekes kérdést tettél fel, lényegileg az én véleményem is az, amit te az utolsó két sorba írtál. Sajnos azonban nem nagyon tudok bővebben hozzászólni a témához. Van egy oldal, a kritikustomeg.org, ahol néha elég mély eszmecserék is szoktak zajlani a filmekről. Pl. itt a madarak: [link]
Szerintem tedd fel itt a kérdésed, valószínűleg itt kapsz is választ, vagy csak olvasd a kommenteket, és azokból is többet fogsz tudni
Köszi a hozzászólást. :) Végre valaki írt erre. :)
Igen, egyébként azt'szem az általad linkeltet is néztem már, mielőbb megírtam kérdésem. :) Egész jó film "eszmecserés" oldalnak tűnik.
Az előző válaszoló vagyok továbbra is.
Örülök, hogy tetszik az az oldal. Én is szeretek gondolkodni, kérdezni mások véleményét a filmekről és mindig arra az oldalra írok ezzel kapcsolatban.
A madarak nálam pont az a film, amivel egyszerűen nem tudok mit kezdeni, de ez igaz egyébként nálam Hitchcock összes filmjére. Elismerem munkásságát, de valahogy mégsem jönnek át a filmjei számomra. Így voltam a Szédüléssel és a Hátsó Ablakkal is. Egyedül a Psycho volt az, amire azt mondtam, hogy ez egy nagyon jó film, de az se maradt meg bennem igazán sokáig. A kedvenc rendezőm azt hiszem mindig is Stanley Kubrick marad, akinek filmjeit egytől-egyik tökéletesnek tartok, de a kevésbé ismert rendezők közül is vannak kedvenceim, mint például a dán Nicolas Winding Refn.
Én Lars Von Trier fan vagyok. :) Persze van számos jó rendező, pl. Dél-Koreából Kim-Kiduk (Bin Jip - Lopakodó lelkek), vagy Chan Wuk Park (Oldboy).
Az elvontabb filmeket szeretem tehát többnyire.
Hitchcock filmjeit meg nem ismerem -igy 30 felett néztem meg életemben eloszor a Psycho-t és a Madarakat,de ugy latom, tulhaladta a kor az általa feltalált thriller mufaját, mert nem érzem annyira feszultnek, se ijesztőnek, bár este Hitchcock-ot se néznék. :) Valahogy gyerekként kimaradt, az idősebb generáció meg izgalmasnak irta le, de hát... nem igazán tunik annak, mai szemmel. ;) Ezt hasonloan érezzuk.
Én éppen most végeztem a Madarakkal, ami nagyon profi munka, tekintve, hogy 50 éves film (!!) Jó az egész, illetve az első 2/3-a, utána szétesik a dramaturgia, szerintem. De addig jó az egész és vicces az elején a Hitch Cameo… ;-) Viszont, egy fekete pont jár a bloody sminkekért és úgy ér véget, mintha elment volna az áram a lakásban… Nincs vége a filmnek!!! Persze, mondhatjuk, hogy nyitva hagyta a nézőnek a filmet a mester, de akkor is! Így nem fejezünk be filmet. Ja, hogy 50 éve? :-))
üdv; egy Woody Allen fan
"Bár Hitchcock úttörő, ezt elismerem, de az az érzésem, már a 80-as években messze túlhaladták az ő nyomdokain haladó rendezők, tehát thriller-esek, horror-osok a "Madarak szintjét".
Ezt én nagyon nem így látom, az ingerküszöbünk megváltozott természetesen. Sokkal erőszakosabb, durvább és gyakran sokkal feszültebb (ezt nehezebb elérni), rémisztőbb filmek készültek azóta.
Ez különbség azonban semmiféle művészi színvonalbeli továbbhaladást nem jelent...
És megkockáztatom, hogy egészségtelen dolog, hogy az ingerküszöbünk olyan magas, hogy nem borzaszt el igazán, ha egy nőt megölnek a képernyőn, vagy madarak gyerekekre támadnak... Az volt a reális ingerküszöb, amikor ez borzasztó volt, hiszen élőben az is...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!