Más problémájával mennyit szabad foglalkozni?

Sziasztok!

Olyan szituációban vagyok, hogy van a barátnőm, akinek sajnos mindig valami problémája van az életben. Nem egészségügyileg, nem is anyagilag, csak például nem úgy sikerülnek neki vizsgák, tanulás, stb amit szeretne. Mindig rosszkedvű, elkeseredett, satöbbi. Nekem is van hogy nem sikerül valami, de nem izélek rajta, tök lesz*rom az egészet, majd valami mindig lesz úgyis. Aztán sokszor megunom, de ezt én nem mondom neki, csak inkább eljövök, tanulok stb. Ő mindig azt mondja, hogy otthagyom, és ha nekem lenne szükségem valamire, vagy én lennék ilyen rossz állapotban, ő biztos segítene. Na most itt a "probléma", hogy nekem soha nincs semmiféle problémám, amit meg kellene oldani, vagy másokkal beszélni róla. Vagyis probléma van, de megoldom, vagy majd megoldódik és nem érdekel, vagy esetleg magam rágódok rajta.

Kicsit hülyén érzem magam, hogy egy idő után a saját bnőm problémája idegesít fel, és már-már nem akarok foglalkozni vele. Hiába hajtogatom, hogy az egészség a legfontosabb (legalábbis én így gondolkozom), mivel ő egészséges (én meg nem), ezért ő a legfontosabb problémájának az egyetemet teszi előtérbe.

Mit lehet tenni? Sajnálom persze, de én nem tudok helyette levizsgázni.