Le tudná írni valaki a Rózsa neve c. filmnek a rövid tartalmát?

A rózsa neve 1986-ban készült színes francia–olasz–nyugatnémet film. Jean-Jacques Annaud alkotása Umberto Eco 1980-ban megjelent világsikerű könyve, A rózsa neve című regény alapján készült.

A forgatási előkészületek

évekig tartottak. Ez a film volt akkoriban a legnagyobb költségvetésű európai produkció, a Kleopátra óta a legnagyobb külső díszleteket építették fel hozzá. 4 író vett részt a forgatókönyv elkészítésében, a hitelesség érdekében pedig a rendező több mint 300 kolostort keresett fel a világ különböző pontjain.

Történelmi háttér

A XIV. században járunk. A pápák évek óta Avignonban székelnek: történetünk idején XXII. János Isten földi helytartója. A pápa a francia uralkodót, Szép Fülöpöt támogatta a templomos lovagok ellenében, akiket a király – alighanem igazságtalanul – mindenféle szörnyűségekkel vádolt. Fülöp valódi célja valószínűleg az volt, hogy pápai segédlettel megszerezze a lovagrend vagyonát. Őszentsége, XXII. János Nápolyi Róbert javaslatára nem volt hajlandó egyik német-római császárt sem elismerni uralkodónak: 1314-ben ugyanis öt német választófejedelem Frankfurtban császárrá választotta Bajor Lajost, miközben ugyanaznap a Majna túlpartján a rajnai választófejedelem és Köln érseke Ausztriai Frigyest emelte ugyanarra a trónra. (Az érvényes császárválasztáshoz mind a hetük azonos döntése lett volna szükséges.) Ezzel zűrzavaros időszak vette kezdetét. 1322-ben azonban Lajos legyőzte Frigyest. XXII. János kiátkozta a győztest, mire a császár eretnekké nyilvánította a pápát. E hatalmi villongások közepette a ferencesek Cesenai Mihállyal az élükön hitigazsággá nyilvánították Krisztus szegénységét, hogy ezzel megőrizzék rendjük erényességét és tisztaságát. XXII. János a pápai hatalom elleni támadást látott a ferencesek kinyilatkoztatásában, mert úgy vélte, ezzel veszélybe került az az alapelv, mely szerint a császárnak nincs joga püspököket választani, a pápának viszont hatalmában áll császárt választani. Ezért 1323-ban a pápa a Cum inter nonnullos nevű dekrétumban elítélte a ferencesek tételeit. Ezáltal viszont Lajos császár szövetségesre talált a pápával szembekerült ferencesekben. Ebben a történelmi helyzetben játszódik a regény és a film cselekménye, amikor még van esély arra, hogy János pápa és Lajos császár megegyezést találjanak, az egyházszakadás pedig elkerülhető legyen.

Cselekmény

Az Úr 1327. esztendejében járunk. Melki Adso és mestere, Baskerville-i Vilmos egy császárbarát apátságba érkeznek. (Adso, a történet elbeszélője a később bekövetkezett szörnyűséges események miatt nem ad pontos helymeghatározást az apátságról.) Az apát úr az éles eszű és tapintatos Vilmost – akit viselkedése és előneve alapján Sherlock Holmes középkori elődjének tekinthetünk – kéri fel arra, hogy segítsen felderíteni egy, az apátságban történt különös halálesetet. Otrantói Adelmust, a fiatal kora ellenére is nagy tekintélynek örvendő miniatúrafestőt egyik reggel a kecskepásztor holtan találta az Aedificium keleti őrbástyája alatti meredély tövében. Viharos éjszakán történt a tragédia, meg sem lehetett állapítani, a szerencsétlen vajon melyik ablakból zuhant ki. Gyanúra adott okot viszont az, hogy másnap egyetlen nyitva hagyott ablakot sem találtak, ráadásul az ablakok olyan magasságban vannak, hogy azokon képtelenség véletlenül kiesni. Vilmos a tőle elvárt tapintattal és ravaszsággal lát neki a nyomozáshoz, Adso segédletével. Hamarosan újabb halálesetek történnek. A nyomok az apátság féltve őrzött könyvtárába vezetnek, ahová Vilmos és Adso is csupán titokban tudnak bejutni. A szörnyű bűntények árnyékot vetnek az apátságra, amely pedig nagy horderejű eseménynek ad otthont: itt találkoznak a ferencesek és a pápaság képviselői, hogy teológiai vitát folytassanak Jézus szegénységéről. Ebben a látszólag egyszerűnek tűnő kérdésben támadt nézeteltérések ugyanis már-már az egyházszakadás rémével fenyegetnek. A bűntények miatt az apát úr végül a Szent Inkvizíció beavatkozását kéri. A kor egyik legkönyörtelenebb inkvizítora, Bernardo Gui érkezik az apátságba. Gui alaposabb tájékozódás nélkül eretnek összeesküvésként értékeli az eseményeket, a demokrácia álcája mögött ítélkezik, máglyákat állíttat. A máglyahalálra ítéltek egyike az a fiatal parasztlány, aki a szerelmet jelenti Adso számára…