Mi a titkuk a koreai filmeknek/sorozatoknak?

Én elfogult vagyok, de a profizmus vitathatatlan.

Eltanulták a nagyoktól a technikai részét (ezen nem a gépek kezelését értem). Ötvözték a dolgot a sajátos ázsiai látásmóddal, világhoz való viszonyukkal. És ezt próbálták „világ-zenésíteni”, azaz más kultúrák számára is befogadhatóvá tenni.

Én szeretem a múltban játszódó szériákat és a jelenkori történeteket is.

(Mondjuk a régi sztorikban sokszor találkozom időzavarral. Értem rajta, hogy az elején a főszereplő még meg sem született, de egy másik középkorú. És amikor a gyerek már túl van a 40-en, az a másik még mindig középkorú, és ugyanabban a pozícióban van.)

Miután elterjedt a K-Pop, kötelező majdnem minden filmben/játékban egy koreai/kínai, ennek tudatában jobban megindult a koreai film/sorozat gyártás is, és tényleg jók, lásd:

Paraziták: A szürkeség

(Mondjuk sztm az anime jobb, de jó lett a sorozat is)

Leszögezem hogy sose làttam, de olvastam hogy az teszi ott a sztorikat nagyon megfoghatóvà hogy a főhős motivàciója egyszerű és a főhősön a sztori keményen szàmon kéri a hibàit, így a nézőnek könnyű azonosulni vele.

Hogy ebben mennyi az igazsàg döntse el mindenki. Íràs tippeknél olvastam, de nem tudom igaz-e vagy bs.