Miért romlott a főhős egyes rajzfilmekben?

A szülő felelőssége, hogy mit nézhet a gyerek és mit nem. Neki kell elmagyarázni, hogy ezek csak kitalált történetek, szintén fiktív szereplőkkel. Mi is néztünk a testvéremmel Tom és Jerryt, Tapsi Hapsiékat, Törpikéket és a többit, mégse lettünk felnőtt fejjel bűnözők. Meg a rajzfilmek nagy részének a szórakoztatás, kikapcsolódás a célja.

Amúgy meg szépen szólva a hócipőm kivan attól, hogy manapság már folyamatosan szépelegni kell, nemcsak a gyerekeknek szóló filmekben, hanem a felnőtt filmekben is. Csak a szép és jó, senkit meg ne sértsünk, stb. Értsd: politikai korrektség. Brrrr!

Hát, a Tom és Jerry még abból a korból származik, amikor a rajzfilmeket mozikban vetítették és nem kimondottan gyerekeknek szánták, hanem mindenkinek, aki beült a moziterembe. S lévén slapstick vígjátékról van szó, amiben pont az a lényeg, hogy a lehető legfájdalmasabb és legröhejesebb sérülések érjék a szereplőket, hülyén is venné ki magát, ha az összes szereplő kedves és aranyos lenne, mert akkor nem esne olyan jól kiröhögni őket. Ezért is hívják az ilyen karaktereket antihősöknek, nem hősöknek. A Tom és Jerry-t például épp az tette tönkre, amikor a moziból átkerültek a tévére, és a gyerekekre vonatkozó tartalmi korlátozások minden erőszakot és humort kiszívtak a sorozatból.

Ez szórakozás, nem gyereknevelés. Nehogy már a felelőtlen, a saját kölykeiket nevelni nem akaró és ezért tévé meg internet elé rakó szülők szabják meg, hogy mit lehessen mutatni egy szórakoztató céllal készült termékben vagy egy műalkotásban. Ez a korlátolt, végtelenül szűklátókörű nézet senki számára nem hasznos és csak elrontja mindenki örömét, beszűkíti a művészet lehetőségeit, tönkreteszi az alkotók karrierjét. Minden alkotást a saját műnemének és műfajának kontextusában kell értelmezni és megítélni, nem pedig aszerint, hogy egy-egy felháborodott szülő miféle üzeneteket olvas bele.

Ráadásul a nemrég elhunyt Jankovics Marcell rajzfilmkészítő is megmondta, hogy minden korosztálynak, a kisgyerekeknek is igényük van az érzelmi katarzisra, a félelem és erőszak megismerésére és azok legyőzésére, és ezen igényüket fiktív történeteken át elégítik ki. A világ tele van szemét emberekkel és rossz cselekedetekkel, így a gyerekek a mesék, képregények, rajzfilmek, filmek, stb. segítségével azelőtt megismerik őket és felkészülnek rájuk, hogy a való életben találkoznának velük. Máskülönben egy teljesen torz világkép alakulna ki bennük.