A hollywoodi filmekben (horrorok, fantasyk) miért azokat a lényeket ábrázolják gonosznak, amik a vallásban/mitológiában nem azok?

Azokat a lényeket használják, amik az adott mitológiában benne vannak, s a hatalmas zúzáshoz gonosznak és veszélyesnek kell lenniük, meg ugye a világ ezekben mindig fekete-fehér.

Ami engem felidegesített ilyen ügyben, az Hadész ábrázolása, akit sátánként ábrázoltak a Percy Jackson filmben (könyvben nem) meg az Igazság Ligája rajzfilmsorozatban is; pedig csak a túlvilág ura (ill. a földből még nem kibányászott drágaköveké és nemesfémeké), amihez a paradicsom (Elízium) is hozzátartozik. A túlvilágra sem azért került, mert gonosz, hanem sorshúzás révén.

Az Igazság Ligájában az angyalokat is bejátszották, hogy attól félnek az alvilág őrzői, közben a görögöknél teljesen más megítélése volt a szárnyas lényeknek, nem voltak angyalok, akiknek egyébként a keresztény kultúrában sem volt szárnyuk, csak időközben a művészetben került rájuk.

Disney Herkules című rajzfilmjét ne is hozzuk szóba, ott pl. Héra volt a hős anyja.

Mert az emberi természet része, hogy mintákban és sablonokban gondolkodunk, idegenkedünk az ismeretlentől, a szórakoztatóipar pedig arról szól, hogy kihasználják ezt. A nagy tömegek ismerethiánya megengedi, hogy a forgatókönyvírók, karaktertervezők és egyéb munkások fogjanak szinte bármilyen témát, lecsupaszítsák azt és eltávolítsanak róla minden kényes aspektust, majd újraalkossák őket a már ezerszer bevált (azaz eladható) klisék szerint. Így mivel sok nyugati, többnyire keresztény kultúrkörben a halál egy negatív téma, az ezzel kapcsolatos nem-keresztény istenségeket vagy egyéb alakokat is negatívan ábrázolják, mert a legtöbb nyugati néző ahhoz szokott. Ha a klisé megkívánja, hogy kell a filmbe vagy sorozatba egy gonosz, akkor valamelyik mitológiai alakot beleerőltetik ebbe a szerepbe.

Ez ugyanígy előfordult nemcsak a mitológiai témákkal, hanem valódikkal is. Pocahontas például. A Disney animációs filmnek szinte semmi köze a valódi Pocahontashoz, pedig ő az amerikai kultúra és történelem része. De az igazi sztori tele volt kényes témákkal, nem volt kellően meseszerű és polkorrekt, így átírták az egészet.

Rengeteg állatot is olyannak ábrázolnak, amilyennek az átlagemberek képzelik őket. A cápák a filmekben vad emberevők, pedig ritka, hogy emberre támadnak. A médiában az oroszlánok a csúcsragadozók, a hiénák meg dögevők, pedig a valóságban gyakori, hogy az oroszlánok lopják el a hiénák zsákmányát. Csak éppen annyira beleégett az emberek tudatába, hogy oroszlán a magasztos király és hiéna az alantas koldus (pláne mivel a hiénák kinézete és hangja sok embereknek visszataszító), hogy nehéz ezt a klisét felborítani.

Dinoszauruszos filmekben az őslényeket úgy jelenítik meg, ahogy 50-100 évvel ezelőtt képzelték el őket. Közel 30 éve tudjuk, hogy sok kisebb dinoszaurusz valójában tollas volt, de a szórakoztatószakma szerint az nem kellően eladható, mert a néző máshoz van szokva. A számukra idegen ismeretek kirántják a nézőket a komfortzónájukból, és akkor kevesebbet költenek a filmekre. Ezért is van, hogy ezekben az új Jurassic World filmekben még a közelmúltban felfedezett őslényeket is szándékosan "retrósítják", régivágású filmszörnyekké torzítják őket.

Egyébként más nemzetek is ugyanezt csinálják a nyugati kultúrákkal, fognak pár mitológiai vagy vallási témát és kényük kedvük szerint kifordítják. A Shin Megami Tensei című japán videójátékokban a keresztény isten az egyik főgonosz. Ez nyugaton felháborodást okozna, de Japánban nincs akkora hagyománya a nyugati vallásoknak. A japán tömegmédia egyik alapköve, a Neon Genesis Evangelion is roskadásig tele van kiforgatott keresztény, zsidó és egyéb vallási vonatkozásokkal. Mindennek részben van ugyan szimbolikus jelentése is, de igazából a készítők csak valami szokatlant szerettek volna bemutatni úgy, hogy közben leutánozták a gyerekkorukban látott szuperhősös sorozatok vallásos motívumait is.