Az összes film és sorozat átverés?
Imádom a filmeket meg a sorozatokat (van életem, nyugi, tehát nem csak ezeken élek), de a múltkor belegondoltam, hogy minden átverés amit bármelyik filmben, vagy sorozatban látok. A szereplők nem valósak, tehát ha mondjuk személyiségre vagy stílusra megtetszik egy szereplő, ő a valóságban nem létezik, és ez olyan kiábrándító. :( Úgy érzem tudok azonosulni az egyik szereplővel, de egy nemlétező személlyel "azonosulok" akkor, ami elég fura. Mi értelme így a filmeknek, meg a sorozatoknak, ha amit látok semmi sem igaz? Csak színészek játszanak el mindent, a sztori sem valós, mindent leforgatnak aztán annyi, utána azokat a karaktereket akiket megkedveltél (vagyis nemlétező személyeket) sem láthatod többet, amint leáll a forgatás, és befejezik.
Ezek szerint a színészek, filmesek, a sorozatokat és filmeket a saját maguk szórakozására készítik (ők szeretik a munkájukat, jól érzik magukat forgatás közben), mert nem értem, hogy a nézőnek, hogy lehet élvezetes az, hogy egy hazugságot lát, amiből semmi sem igaz?
Persze eddig is tudtam, hogy az csak film, és nem a valóság, meg, hogy a színészek, csak eljátszák a karaktereket, akik nem léteznek, de mostanában sok kulisszák mögötti videót néztem, és elkezdtem ezen agyalni.
Ne gondold ennyire túl. Sorozatból és filmből is van sokféle, nyilván van olyan is ami igaz történeten alapszik, de ezeknél is pont azért kellenek a színészek, rendezők, operatőrök stb. mert ők értenek hozzá, hogy megcsinálják élvezhetőre a történetet.
Csak személyes vélemény, de amúgyis engem például sorozat/filmnézés közben érdekel a történet ha igaz ha nem, mert számomra ez egy kikapcsolódás, ilyenkor kiszakadok kicsit a valóságból.
válasza: válasza:"Csak színészek játszanak el mindent, a sztori sem valós, mindent leforgatnak aztán annyi, utána azokat a karaktereket akiket megkedveltél (vagyis nemlétező személyeket) sem láthatod többet, amint leáll a forgatás, és befejezik„
Nem egészen,a legtöbb filmhez van könyv meg egy rakat fanart/fanfic.
válasza:Arról nem is beszélve, hogy az összes érzelem átverés. Amikor sírnak a karakterek, az őket alakítók valójában nem sírnak, amikor nevetnek, akkor igazából nem is nevetnek. Tudom, nem kéne ennyire belegondolnom, csak élveznem kéne a filmet/sorozatot, remélem én is hamar túllépek ezen, és újra tudom élvezni. Jelenleg is élvezem, de most úgy vagyok vele, hogy ha mondjuk valami érzelmesebbet nézek, ahol a karakter sír, akkor végig az jár az eszembe, hogy előtte a forgatási szünetben, meg röhögtek meg hülyéskedtek a stábbal együtt.
Igen, vissza lehet nézni mindent, és akkor láthatod a kedvenc karaktereidet, de akkor már nem látod őket újabb jelenetben, vagy újabb megnyilvánulásban, csak azokban amiket már láttál. A fanficitonben meg nem látod magad előtt, csak képzeled. Én úgy vagyok vele, hogy amit nem látok az nincs is, mármint ha írnak pár karakterről fanficitont, akkor csinálhatnak benne bármit, az akkor sincsen, mert nem forgatták le soha. Ha a sorozatban látod, akkor ott van előtted (még ha színjáték is), és tényleg a szemed láttára történik minden a karakterrel, amire időt fordítottak a színészek, rendezők, hogy megcsinálják.
Amúgy most ez főleg onnan is jött, hogy véget ért a kedvenc sorozatom, és eléggé szomorú belegondolni, hogy azok a karakterek már nincsenek többé, csak az eddig meglevő részekben, amiket már láttam, de maguk a színészek soha többé nem fogják eljátszani az adott karaktert, és ez olyan szomorú. :( Számukra (a színészek számára) ő (a karakterük) már nincs többé.
válasza:Egyáltalán nem átverés és nem megjátszott minden érzelem.
1: Senki nem mondta, hogy az történik, amit mutatnak. Így nem vernek át.
2: Sokszor a színész annyira beleéli magát a szerepbe, hogy az érzelmeket teljesen átélik és hosszú idő nekik, mire ki tudjak jönni azokból az érzelmi állapotokból. Beszélgess valakivel és tanulj a színészetről, akkor ezek tisztázódnak benned.
Heath Ledger a legdurvább példa arra, hogy egyáltalán nem jött ki a szerepből hosszú ideig. De nézz meg egy magyar színházi előadást és látod, hogy átélik, amit játszanak. Pink Floy - A Fal c. filmében Bob Geldof annyira beleélte magát, hogy akkor sem esett ki a szerepből, amikor elég komolyan megvágta magát a pengével. Vitte tovább a karaktert. Abban átélés volt és nem hazugság. Olyan átélés, amit nem hagysz ott a deszkákon pár perc alatt, hanem benned marad hosszú órákig is.
Kíváncsi lennék, hogy hány évesen vannak ilyen gondolataid és mennyire vagy jártas a filmekben és a színészetben. Mert elég egyedi meglátásnak tűnnek ezek, amik általában a szakmában több ideje benne dolgozókra és felnőtt emberekre nem jellemző.
7-es, 16 vagyok. Csak annyira vagyok jártas benne, hogy követek instagrammon színészeket, akik szoktak insta storyzni, hogy a forgatási szünetekben milyen jól elvannak, úgy, hogy előtte meg egy szomorú, sírós jelenetet forgattak (semmi drámai, csak simán egy-egy szomorú jelenet). Vagy mondjuk a karaktereik utálják egymást, a színészek meg imádják egymást.
Oké, persze beletudják élni magukat a legtöbb esetben, hisz csak úgy tudják jól átadni a szerepet, ha beleélik magukat, legalábbis szerintem.
De a szomorú az, hogy miután vége a forgatásnak, a karaktereket már nem fogják többet megjeleníteni a színészek, hanem egyik napról a másikra már nem bújnak többé a karakterek bőrébe, és nem játszák őket többé. Persze ez így normális, fura lenne, ha valaki egész életében ugyanazt a karaktert játszaná, de akkor is szomorú belegondolni, hogy az csak egy szerep és semmi köze magához a színészhez.
válasza:Szerintem nem az átverés hanem a szórakoztatás vele a céljuk.
Egyik szempontból átvernek minket hisz hamis érzéseket nézünk másik szempontból viszont képet és rálátást adnak egy személy egy hely vagy akármi életébe.
válasza:Sorakoztatáson túl mondanivaló és erkölcsi dilemma, dráma bemutatás is cél.
Túl dramatizált helyzetek arra jól, hogy filozófálni kezdenek a nézők, gondolkodni, hasonló helyzeteket átrágni, erkölcsileg megkérdőjelezni, beleképzelni magukat mások helyzetébe. Ez mind intelligencia növelő, erkölcsileg és érzelmileg fejlődő hatást vált ki.
Aztán vannak propaganda céllal készült mozgóképek is, aminek a célja az ideológia beszivárogtatása. Egy jó drámában mindne oldalát megmutatják az ideológiának, a propaganda filmben több oldalát nem, csak azt, ami csábító, félelmet keltő, alap érzelmekre ható. Egy migráncs kisfilmet össze vetsz a Welcome filmmel, vagy egy Riefenatall filmet megnézel, de akár a Zongorista is erősen propaganda értékű.
Aztán vannak olyan filmek, amik elébe fantázia világban játszódnak. A LoTR , StarWars, filmek egyik pillanata sem mondja, hogy valóság, amit látsz. A sötétséggel megküzdeni mégis megküzd az ember az életében és azzal a sötétséggel is, amit az apja hordoz magában. Akár csak Lüke Szájpóker, vagy a Zsákosék. Ezek archetipikus történetek. Ebben nem az a lényeg, hogy igaz-e, hanem a döntések és következménnyeek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!