A színészek, hogy tudják elterelni a figyelmüket a vicces dolgokról?

A színész is "nem színész" volt korábban. Ugyanolyan szakma, mint bármi más. Ha van érzéke hozzá az embernek, akkor meg tudja tanulni. Egy színésznek a nem nevetés vicces szitukon nagyon alap. Nagyon kevés olyat lehet hallani, hogy nem tudtak felvenni egy jelenetet azért, mert nevettek.

Pl a Közönséges bűnözők című filmnél van egy ilyen jelenet, ahol újra és újra elnevettés magukat és végül így hagyták és ezt vágták be a filmbe, de ez elképesztően ritka.

Úgy biztos nem. De mi az oka annak, hogy mindig nevetsz?

Mert az élet nagyon sok területén kell komolynak lenni.

Gyakorolj tükör előtt. Ha egy egyszerű munkád van/lesz, ott is, ha lecsesz a főnök, nem mosolyogsz, nem?! Hiszen tudod, hogy kirúghat. Ha sulizol még, akkor ugyanez a tanárral kapcsolatban. Nem fogsz a tanár arcába nevetni, ha lecsesz vagy beír egy intőt. A színészkedés is egy munka, amit komolyan kell venni és el kell végezni. Ha betanulsz több oldalnyi szöveget nem azon fogsz agyalni, hogy ne nevesd el magad, hanem pont ellenkezőleg, hogy ne hibázz.

A megoldás egyszerű (a kivitelezés már nem), a szerepbe beleélik magukat, nem a valóságban járnak. Át kell szellemülni hozzá. Ha egy özvegy apát kell játsszon valaki, akkor nem mosolyoghat. Legfeljebb, ha az adott jelenet azt kívánja meg. Te is biztos voltál már szomorú, dühös stb... Te sem mosolyogtál akkor. Ezt kell megtanulni (vagyis ezt is, de most csak erről van szó).

Egy az, hogy komolyodni fogsz még, a másik fedig, hogy gyakorold. Ha te színész akarsz lenni, akkor gyakorolj otthon egymagadban, vedd komolyan a gyakorlást és, ha mosolyogsz vagy röhejesnek gondolod, hogy magadban beszélsz, akkor gondold csak azt, hogy ez egy meghallgatásod és muszáj jól teljesítened, különben elküldenek és nem lesz belőled színész. A legprofibb színészek is gyakorolnak tükör előtt és magukban. A tükör arra jó, hogy lásd a saját arcod, mimikáid.

Vannak filmek is, amikben az egy színészt kell alakítania az adott színésznek és ezáltal vannak olyan jelenetek, hogy gyakorol a szerepre. Neked is ezt kell tenned.

Ha ez nem megy, akkor felejtős, de 16 vagy! Van időd, csak kezdd el időben és légy eltökélt.

Én úgy tudom,hogy valakik nem sírnak vagy ilyesmi,hanem így a nevetésen keresztül jön ki rajtuk az érzelem. Egyébként én is ilyen vagyok,bár azért tudok komoly lenni,mert sokszor felcsesztek,de például brutál komoly arcnál full csendben én is próbálom visszatartani,ez leginkább személytől/helyzettől is függ. Könyvtáros mindenkit kritizált mindig,és vicces volt maga a kinézete is,és egyszer úgy nyitottam az ajtót,hogy egyből elröhögtem magam,mert megláttam h komolyan ül ott és arrébb mentem a folyosón gyors a barátnőmmel,majd 1 perc múlva bementünk😂 (Nő láttam csak nézett h mi van)

De általánosban egy osztálytársam egy temetésen elnevette magát,rajta így jött ki.

De szerintem inkább nevetés legyen,mint sírás,amúgy is ritka,ha már tudunk valamin nevetni:D. (Persze egy temetésen nem illik,meg munkahelyi lecseszésnél biztos nem röhög senki csak na)