A Holt Költők Társasága című film és a carpe diem kapcsolatáról beszélne valaki?

Carpe diem és a Yolo fogalma keveredik sokszor a fejekben, amikor az 'élj a mának' fordítás kiveszi a tartalmat a latin eredetiből a "ragad meg a (mai) napot" mondanivalóból.

Ez arról szólna, hogy ne csak azt tedd meg, amit más kér tőled és utána kötelesség tudó módon válj lelketlen droiddá, hanem arról, hogy valósítsd meg az álmaid. Hozz létre új gondolatokat, terveket, megvalósításokat.

Kicsit ahhoz hasonlít, ami Jung úgy fogalmazott meg, hogy selbst. Azaz a saját lehetőségeidnek és a legjobb énednek a megtalálásának való megfelelés ennek való megélés az, ami a Carpe Diem mondani valója.

Ennek elég csücskös kisarkítása az élj a mának és a Yolo, ami a felelőtlen szabados életvitelt reklámozza.

A filmben a Carpe Diem miatt Mi is történik?

- megalakul egy (a szó legszentebb és eredeti latin kifejezés értelmében) amatőr irodalmi kör. Tehát nem csak a kötelező köröket futják a diákok, hanem maguk is bele merülnek a művészetbe, megélik azt.

- valaki csakozik, amit amúgy nem csinálna.

- színészi tehetség bontakozik ki, amit a kötelességtudat megfolytott. Ráadásul nem is akármilyen tehetség. Aminek az újbóli megfolytása megint csak halál közeli élményt jelent és szuiciddá teszi a megölt lelket.

A hagyomány, a konzervatív nézetek a Carpe Diem filozófiát csírájában irtja ki, amikor Kiplinget kirúgják és ezáltal egy rendszeretőbb, betört, önálló gondolkodásra képtelen, de okos embereket gyárt le szalagon, akár a Ford gyár.

Az ember veszélye a Carpe Diem-et illetőleg pont a két véglet : szabadosság, kicsapongás, céltalanság kontra beszűkült, szigorú, hagyományos látásmód.

Számomra ezt mutatja a film.

De mobilról írok félig halucinálva az insomniától. Remélem ettől függetlenül érthető volt.