Miért beszélnek máshogy egy magyar filmben, mint egy magyar szinkronos filmben?

Nem vagyok egyáltalán szakértő,a megfelelő szakszavakat sem tudom itt neked prezentálni. :-) szóval előre is bocsi.

Szerintem azért, mert nem mindegy, h mikrofonba, többszöri felvétellel, hangkeveressel oldanak meg egy hangot (szinkron), vagy azt "élőben" veszik fel (film). Tudom h a film esetén is van mikrofon, hangmérnöki munka, de szerintem alapvető akusztikai különbségek vannak a kettő között.

Csak az előttem szólókhoz tudok csatlakozni.

Egyáltalán nem mindegy, hogy egy hangszigetelt szobában retkes drága mikrofonba beszél az ember amit aztán megvágnak, kijavítanak, vagy nyílt téren messze a mikrofontól, háttérzajjal.

Én máshonnan közelíteném ezt meg, mint az előző válaszolók. Amikor szinkront készítenek, általában a színész egyáltalán nem merül el a történetben, a szerepben, akkor olvassa életében először a szöveget, amikor elékerül, és rutinból dolgozik. A szinkronos filmeknél nagyon gyakori, hogy a magyar színészek olyanfajta túlaffektált, túl dallamos, túlartikulált, színpadias módon beszélnek. Ez a nézők figyelmét jobban fenntartja, a beszéd "érdekesebbnek" tűnik, de nem kifejezetten hiteles. (Pl. képzeljük amint egy amerikai filmben kávét rendel a szereplő, akkor a magyar szinkron ilyen macsósan, magabiztosan affektálva fog szólni, de ha valaki ezt a hangsúlyozást leutánozva rendelné meg a kávéját egy magyarországi kávézóban, akkor ott a pultos és a vendégei is idiótának néznék). Az is gyakori, hogy a szájmozgás követése miatt a szinkronban olyan helyeken tartanak szünetet a mondandóban, ahol amúgy egy valódi helyzetben egy magyar beszélő nem tartana szünetet.

Amikor pedig egy magyar film készül, akkor ilyen indokalatlan szünetek ugyebár nincsenek, a színész rákészül a szerepre, és jó esetben a kifejezésmódja jobban fog hasonlítani ahhoz, ahogy egy magyar anyanyelvű ember rendel kávét / beszél a barátaival / beszél a gyerekével stb. Sokszor azok a nézők, akik a magyar szinkronos filmek beszédstílusához szoknak hozzá, azoknak az életszerűbb magyar anyanyelvű beszéd "unalmasnak", "laposnak" meg ilyeneknek tűnik, de az a helyzet, hogy a való életben is laposabb hangsúlyozással és kevésbé artikulálva beszélnek az anyanyelvű magyar beszélők, tehát ez valójában így hitelesebb.

(Megjegyzés: természetesen léteznek sajnos magyar filmek, ahol életszerűtlen, idétlen szövegeket írnak a forgatókönyvírók, és olyan is, hogy rosszul adják elő őket a színészek - de sokszor olvastam már ezt az "unottan beszélnek" kritikát olyan magyar filmek esetében is, ahol valójában csak jól utánozták a való életbeli beszédmódot.)