A Sorstalanság filmmel kapcsolatban lenne néhány kérdésem, amit nem értettem a filmben?
A végén, amikor megkérdezte az az ember, hogy mit érez most, hogy újra itthon van, akkor miért mondja azt, hogy gyűlöletet? Hogy értette?
Amikor bekopogott a régi házukba, ahol már mások laktak, és ők ajtót nyitottak, akkor miért néztek rá olyan furán, mintha félnének tőle, és egyből le is rázták és rácsapták az ajtót?
Amikor a szomszéd lánynak mondja, hogy annak idején nem volt joga vigasztalni, mert akkor még ő is zsidó volt. Erre a szomszéd lány megkérdezi, hogy miért most már nem az? Ő meg azt válaszolja, hogy nem tudja, azt se tudja van-e ő maga.
Ez megint egy dolog amit sehogy sem értettem meg. Miért mondta ezt? És miért beszélt úgy a zsidóságáról, mintha az már a múlt lenne, és már nem lenne az?
Valamint miért nem panaszkodott a táborról? Az utolsó monológban is olyanokat mondott, hogy nem is volt olyan rossz hely, és ott is volt boldogság.
Kicsit olyan volt mintha a táborban megőrült volna, és már nem tudta megkülönböztetni, hogy mi a jó és mi a rossz, mintha teljesen megbolondult volna. Az se látszott rajta, ami a többieken, hogy mindenáron haza akart volna jutni. Akkor ő egyáltalán nem is vágyott haza?? Mert annak sem örült amikor kiszabadult.
Valaki lécci magyarázza el ezeket. Nem baj, ha ti sem értitek, csak a véleményeteket írjátok le, hogy mit gondoltok.
válasza:Az eredeti könyvben sokkal jobban átjön, hogy a főszereplő a tábor során "elembertelenedik", nem, nem pszichopatává válik, csak a hosszú embertelen bánásmód hatására ingerszegénnyé válik, érzelmei a minimumra csökkennek, legalább is, én így értelmeztem az olvasottakat. Ez megmagyarázná, hogy
1. azt se tudta ő van-e/létezik-e, nem a zsidóságát tagadja le, hanem egyszerűen megkérdőjelezi az emberi élet értelmét, egyben a sajátját is
2. elsősorban Citrom Bandinak hála tapasztalt pár boldogabb percet a tábori ideje alatt, melyeket szabadulása után felnagyíthatott, ezért mondhatta azt, hogy nem is volt olyan szörnyű hely + mint mondtam, az érzelmei sérültek, érzelemmentessé vált, ezért képes higgadtan, tárgyilagosan tekinteni az átélt borzalmakra, mintha nem is ő lett volna az elszenvedője. Tudod, van az a szint az ember fejében, amikor már minden mindegy neki, ezért sem reagálta le különösebben a hirtelen kapott szabadságot. Az, hogy ő a többi rabbal ellentétben jobban elszenvedte az elembertelenedés folyamatát, valószínűleg a korának tudható be, fiatal pubertásként rá nagyobb hatással lehettek az átéltek.
Ami pedig a házukat illeti, tudtommal a kitelepítettek házai, lakásai egy ideig szabad prédát jelentettek a háború túlélőinek, szóval amíg hősünk a táborban volt, addig valakik belakták a házát, ezért nem néznek rá jó szemmel, mivel visszakövetelhetné tőlük a tetőt a fejük felől (ezt a jelenséget egyébként zseniálisan körüljárja az 1945 c. szintén magyar film, amit ajánlok megtekintésre!)
Ezek mind csak saját fejtegetések, de remélem azért hasznosnak találod őket!
válasza:Budapest, 1944. A tizennégy éves Köves Gyuri a fővárosi kamaszok mindennapi életét éli. Miután az édesapját munkaszolgálatra viszik, a fiú kénytelen kőművessegédként dolgozni. Egyik reggel leszállítják a buszról. Nem sokkal később már Auschwitz felé tart vele a vonat. Különböző lágerekbe viszik, mindenféle ismeretségeket köt, eltérő túlélési stratégiákkal találkozik. Köves Gyuri elfogadja a sorsát. A véletlennek köszönhetően végül hazakerül.
Mitől különleges?
A Sorstalanság Kertész Imre Nobel-díjas regényéből készült. A filmet a világhírű operatőr, Koltai Lajos rendezte. Köves Gyuri pokoljárását nem hagyományos történetként, hanem epizódok füzéreként, mozaikokból kirajzolódó tablóként ragadja meg. A holokauszt felfoghatatlan borzalma nem sűríthető egyetlen drámai pillanat köré, a rendező ezért arcokat, életképeket, apró történéseket mutat. A Sorstalanság egy kamaszfiú valóságra eszméléséről és felnőtté válásáról mesél az emberi történelem legsötétebb pillanatában. Koltai Lajos hűen követi a regény cselekményét. Az egymás mellé helyezett epizódok látványvilágát tudatosan elemeli a valóságtól. Az aprólékosan kidolgozott képeket a főhős szándékoltan monoton belső monológjai ellenpontozzák.
Köves Gyuri naiv gyermekből koravén fiatalemberré válik. A főszereplő, Nagy Marcell átalakulása feledhetetlen.
Ezt a 2 oldalt olvasd el: Kertész Imre: Sorstalanság | zanza.tv
zanza.tv › kortars-irodalom › kertesz-imre-sorstalansag
Ebből a tanegységből megismered Kertész Imre Sorstalanság című művét, a regény előtörténetét és fogadtatását, és elemzési szempontokat kapsz a műhöz.
Hiányzó: lényege | Tartalmaznia kell a következőket: lényege
Sorstalanság
gervaiandras.hu › filmkritikak › 156-sorstalansag
A filmforgatást nem várt bonyodalmak, financiális nehézségek nehezítették, le is ... A könyv lényege, eredetisége: gondolatisága, filozófiája azonban elveszett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!