Hogy jutott eszükbe, hogy Watson-ból nőt csinálnak?

Mert Hollywoodban ma a kreativitás egyenlő azzal, hogy egy népszerű karakter nemét, szexualitását és/vagy rasszát megváltoztatják, ahelyett, hogy valami újat találnának ki. Also ez jó ürügy arra, hogy a film/sorozat meglovagolja a twitteren, instagramon, facebookon népszerű témákat (mint pl. a szexuális zaklatás), amihez pont ugyanolyan dilettánsan és érzéketlenül nyúl, mint a népszerű karakterhez.

De mindegy is, mert végső soron csak a profit számít, amit, reménykedve a népszerű karakter + népszerű társadalmi probléma kombóval, próbál bevonzani.

Ahogy előző írta, csak ő negatívan látja, pedig ugyanaz lehet pozitív is. Az unásig ismert sztorikat lehet új szemszögből nézni, új jelentésréteget rájuk húzni.

Inkább az a kérdés, számodra miért annyira zavaró pont a nemcsere, de az mondjuk nem, amikor máfajta változást eszközölnek a jellemében, mert tucatnyi interpretációja van filmtől függően neki is.

"pedig ugyanaz lehet pozitív is"

Lehetne pozitív is, igen. Csak egyik esetben sem az, mert ahogy Hollywood hozzányúl, az nem éppen szakértő módon történik jelenleg.

Mellesleg pont azt írtam, hogy nem az unalomig ismert sztorikkal kéne folyamatosan foglalkozni, hanem valami új karaktert és történetet alkotni.

Csak azt is tudják, hogy ezek a két lábon járó twitter-igazságharcosok nem karakterek, ezért csak úgy eladhatóak, ha ráhúzzák a karakterre valamelyik korábbi népszerű karakter személyét.

"új szemszögből nézni"

Milyen újból? Itt valami erősen szexista vagy rasszista előítéletet érzek, miszerint azért, mert valakinek más a neme vagy rassza, másként kéne, hogy nézze a dolgokat. Mikor ez valójában kultúra és személyiségfüggő. Csakhogy ha egy fekete és fehér ember is ugyanahhoz a kultúrához tartozik már jó ideje, akkor a nézőpontja egyáltalán nem kéne, hogy különbözzön vagy egyáltalán számítson, hogy fekete vagy fehér emberről van szó. Hollywood viszont úgy akarja beállítani, mintha így lenne. Azaz az egyetlen, aki különbséget akar tenni ember és ember között.

Az is elég baj, ha a személyiségén változtatnak. Az egyetlen igazi Watson az, akit Doyle megírt. Minden más fanfiction. És ennyi erővel alkothattak volna saját karaktert is, csak akkor a nagy nevek nélkül képtelenek lettek volna eladni. Ez is sok mindent elmond a filmiparról.

Ha igazad lenne, akkor a krumpli csak krumpliízű lehetne és nem szabadna megsózni vagy éppen borsozni. Épp a kreativitást ölnéd ki az alkotásokból. De hogy mondjak egy egyszerű filmes példát, vesd össze Alice Guy, Pasolini és Mel Gibson Jézusát. Ugyanaz az alapanyag, mégse egyformák.

Az más kérdés, hogy Hollywood mennyire él azzal a lehetőséggel, amit teremt magának.

A krumplis példa azért nem jó, mert a krumpli már meg van sózva Doyle által. Watson nem csak egy karakter váz, egy alapanyag, hanem egy kész, kigondolt karakter, azaz egy kész étel.

Amit Hollywood csinál, azt ahhoz lehetne hasonlítani, amikor a már elkészült ételt, pl. sózott krumplit megszórja valamivel még, mondjuk cukorsziruppal, csokiöntettel vagy hasonló. Azzal meg ehetetlen lesz.

Watson egy irodalmi alak. Fehér férfi, hadviselt katonaorvos,angol úriember. Számomra is értelmetlen egy ázsiai hölggyel eljátszatni. Amúgy Lucy Liu remek színésznő.

Például Alföldi Róbert Ember tragédiája sem tetszett, mert vannak határok, melyek átlépését már nem hívhatjuk kizárólag művészi szabadságnak. Szerintem az már "vergődés" az okból, hogy mindenképpen üzenni akarok valami baromi óriásit az emberiségnek.

Véleményem szerint ezek hülyének néznek engem, de ha ez így van ,miért így üzennek bármit- akármit?

Nem szeretném, ha valaha nő válna Tarzanból, Conan a barbárból, Maugliból, Nemecsek Ernőből, vagy éppen Némó kapitányból! Őket valaki megteremtette azoknak akik. Maradjanak is azok akiknek teremtettek.

Mary Poppins , a két Lotti, Náncsi néni meg ne legyen férfi.

Számomra csak és kizárólag így maradhatnak hitelesek!