Anorexia. Hogy vettétek rá magatokat a hízásra? Nem féltetek attól, hogy fel fog tűnni az embereknek, és szóvá teszik?

Szia! Én vezetek egy blogot, és már végigcsináltam ezt. Meg lehet gyógyulni, és a hízást is el lehet fogadni, mert csak az számít, hogyan állsz hozzá!

Ha segítségre van szükséged, írj bátran! :)

Szia! Én is anorexiás voltam, úgy 1,5 éve a gyógyulás útjára léptem. Úgy gondoltam még egy fél éve is, hogy teljesen jól vagyok már, pedig menstruációm 2 éve nem volt, 50-51 kg voltam és szörnyen lapos :) Eszem ágában nem volt hízni, bár ezt az 50-51 kilót kínkeservesen tudtam csak tartani. De azt hittem, minden ok, emellett viszont tartottam attól, hogy mit szólnának, ha felszednék pár kilót...

Úgy hozta az élet, hogy tavasz elején sok vizsgám volt, és jobban lefoglalta a figyelmem a tanulás, mint az evés kontrollálása, de továbbra is sokat edzettem. Jártam futni, otthon is tornáztam, de többet ettem, mint előtte, egészséges ételeket persze. És jól éreztem magam a bőrömben. ;) Mivel már nem úgy edzettem, hogy kalóriahiányban voltam, szépen átalakult a testem: újra lettek melleim, kerek popsim, izmos lapos hasam. (Korábban edzhettem én akármennyit, amikor nem vittem be elég fehérjét és hasznos tápanyagot, így a testem is vézna volt.) Egy csomó srác hívott el ide-oda, minden futásom alkalmával úgy 2-3 kocsi dudál utánam :D És: *dobpergés* a menstruációm is visszajött és beállt normálisan. Javult a közértetem, sokkal vidámabb lettem és 1-2 hónap alatt sok új barátom lett, nem mumus az evés, bátran elmegyek velük bárhova. És a tanuláshoz is még több energiám van.

Ráálltam a mérlegre: 55,6 kg. Fél éve még szívinfarktust kaptam volna, most már csak örömmel konstatálom, hogy erre a plusz 4 kilóra volt szükségem az egészsèghez-boldogsághoz :) Soknak tűnik, de 1 kg izomnak kisebb a térfogata, mint 1 kg zsírnak :DDD

Tehát azt tanácsolom, hogy ha ilyen sokat sportolsz, nyugodt szívvel fogyaszthatsz többet!!! Gondolj arra, hogy magadért teszed! Nem zsákmányolhatod ki a tested. A leírtak alapján nagyon vékony lehetsz, de hidd el, hogy az egészséges és elegendő táplálék bevitelével és a sporttal szerzett tömeg csak a javadra válik.

De mindennek az alapja a mentális gyógyulás. Alattomos és szörnyű betegség az anorexia, sajnos tudom. Tudatosítsd magadban, hogy értékes ember vagy, a környezetednek szüksége van Rád, nem szabad, hogy behálózzon ez a betegség! (Ha nem jutsz dűlőre, nyugodtan keress fel egy pszichológust, a családsegítőknél ingyenes a szolgáltatás. És tényleg NE FÉLJETEK ELMENNI! Nem néz bolondnak, a gyógyulásom elején én is jártam, és nagyon sokat segített, pl. azt is elmesélte, hogy kamaszkorában ő is volt evészavaros.)

Kitartást kívánok Neked és minden gyakorit böngésző sorstársunknak! Megéri :)