Mit gondoltok a versemről?
Már nem érzem ezt mikor reggel felülök a buszra
Már nem vagyok egy üres sötét puszta
Megtettem amit magamért tenni kellett
Nap nap után jött,küzdöttem s egy év el is tellett
Még emlékszem mikor tavaly egyik este
Tétova tekintetem elveszve a tiedet kereste
Segítséget vártam,nem segített senki
De tudom most legalább tudok önmagam lenni
Olyan szép lettem büszke, boldog,bátor
Nem félek már a múlttól jövőtől,a mától
Mit éreztem megtanított sok mindenre engem
Közben elém álltak,kinevettek ezren
Csak az érzi ezt kit egyszer nagyon szerettek
S ennek hiánya engem magányba rekesztett
A fájdalmam volt boldogságom hiánya
De mára már szívem egy cseppet se bánja
Azt kívánom,ki ezt látod s mélyen vagy
Legyél te is kit a remény el nem hagy
S ne add fel erős legyél soha ne gyenge
Menj előre s hajts mindig a győzelemre
S ha életemben bármikor rámtör a fájdalom,
Lehet sokszor mondom még hogy fáj dalom
De van egy pont ami vezet,az a tudat
Hogy van egy célom ami mindig utat mutat.
Egész jó, bár azt a buszt kivehetnéd, kicsit rontja az összképet bár lehet én vagyok hogy a vers legyen "földtől elszállt"
Pl. Az Idő szélén táncolva
. Emlékezz, míg tova haladva
. A végén ott vár a Halál maga.
Tudom a ritmus, szótagszám nem jon ki, de nem ez a lényeg.
Próbálj meg elrepülni a valóságról, légy fennkőlt, fantáziálj :)
A metrum tökéletesen hiányzik.Viszont a rímek tetszenek.Egy ragrím sincs benne, ez dicséretes.Az írásjelek hiánya lehet költői kifejezőeszköz,nem tudom, annak
szántad-e.Azt nem értem , miért kezdődik minden sor nagybetűvel.Ami a tartalmát illeti:én hiányolom belőle az erőteljes, sodró lendületet, ez nagyon jól kiegészíthetné-szerintem-amit üzenni akarsz vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!