Elmondanátok a véleményetek az írásomról?

⦁ Tizenhárom

A Szív Királynő bejegyzése

Emlékeztek arra a bájos és népszerű elsősre, aki tavaly novemberben távozott a művészetiből? Talán a rossz pénz mégse vész el? De egy biztos: Deni megunta Kaliforniát...

Mindenhol jó, de...

Október 6.

Deni és Rebeka gyerekkoruk óta legjobb barátok voltak. Rebeka mindig is szeretett kitűnni a tömegből, Deni pedig mindig a figyelem középpontjában volt.

- Deniela, mondd, folytatódik még az apád könyvsorozata?

- Tényleg nem lesz negyedik évada a sorozatnak?

- Deniela, apád is haza jött veled Kaliforniából?

Deni minél előbb igyekezett elhagyni a repteret, hitetlen és unott mosollyal mondogatta az újságíróknak, hogy nem nyilatkozik. Remélte, most hogy visszatér a SzíÉszre, újra ugyanolyan lehet minden, mint egy évvel ezelőtt, mielőtt Amerikába költözött volna. És híresség lett volna belőle, az apja hírneve miatt: az apja megírta a könyvsorozatot, a Feszültséget. A sikerre miatt, angolul is megjelent. Erre felfigyeltek az amerikai filmrendezők is. Így hát Delír Dániel, és lánya, Kaliforniába költözött. A sorozat nagy népszerűségnek örvendett, három évadot készítettek belőle.

Rebeka miatt, Deni, egy héttel korábban jött, október hatodikán, mert ekkor van Rebeka szülinapja.

- Te jó ég, hogy bírod ki, hogy ne beszélj állandóan a kamerába? - kérdezte hitetlenkedve Deni nagynénje, aki kijött érte a reptérre és elküldte az újságírókat különböző, és nyomdatintát nem tűrő helyszínekre.

- Ó, én szívesen nyilatkoznék - válaszolta Deni, miközben kinyitotta nénikéje piros kocsijának ajtaját - de, sajnos sose tudom a választ a kérdéseikre - vonta fel a vállát tehetetlenül. Vik jót derül ezen.

- Egyébként apád miért nem jött veled? - kíváncsikodott Vik is, miközben elindultak.

- Ő csak egy hét múlva jön, miután leadták a sorozat utolsó részeit. - válaszolt Deni, és erősen kapaszkodott, Vik botrányos vezetése miatt.

- Nyugodj meg, Deni. Még nem okoztam balesetet - szólt Vik - ... ebben a hónapban - tette hozzá.

És még öt teljes óra, mire a SzíÉszre érnek. Az út alatt Deni egyre biztosabb lett benne, hogy Vik azért kaphatta meg a jogosítvány, mert egy: megfenyegette a vizsgáztatót, kettő: túl sokszor próbálkozott és végül inkább megadták neki az engedélyt.

- Képzeld, a múltkor férfinak néztek! Az ember lánya egy hónapig nem borotválja a lábát és máris Uramnak szólítják.

Deni fáradtan dőlt hátra az ülésen.

Elővette a telefonját, hogy megnézze az órát. Tudat alatt nyomta meg a fájlok majd képek mappát. Ő és Rebeka egy rosszul sikerült szelfi közben. A barátnőivel a könyvárban. És a következő kép... Logen. A szőke és vonzó Logen, akivel az esőben csókolóztak először.

Amikor Kaliforniába költözött úgy döntöttek szakítanak, mivel Deni nem tudta mennyi ideig lesz távol. Azóta már volt barátja Kaliforniába.

Elhaladtak az ,,Üdvözöljük a SzíÉszen.

(Ahol a pazarlás, hagyomány..." ) tábla mellett, és Deni szeme felragyogott. (Félig azért, mert nem kellett tovább hallgatnia Vik pasis sztorijait). Mindennél jobban vágyott arra, hogy végre otthon lehessen a barátaival.

- Á, a SzíÉsz - nézett oda Vik is unottan. - A gazdagok és hírességek városa...

Vik jól mondta. Attól, hogy a SzíÉsz annyira kicsi volt, hogy még a térképen se volt rajta, mégis minden a látszat kérdése volt.

- Megtennéd, hogy Rebekáéknal raksz ki? - fordult Vik felé mosolyogva, nem is figyelve Vik gúnyos megjegyzésére. - Most van a szülinapja - magyarázta Deni és fél lábbal már kint volt a kocsiból, annyira izgatott volt.

- De még csak fél hat van, nem akarsz előbb hazamenni, pihenni és átöltözni?

- Nem szeretnék elkésni - közölte Deni és hátranyúlt az ajándékért. - Szerinted tetszeni fog Rebekának ez a ruha? - aggódott Deni, inkább csak magában. Egy elegáns, fehér, csipkés, testhez simuló ruhát választott.

- Biztos - legyintett Vik. Mindkét kezével.

Majd egy olyan féket fogott, hogy az autó eleje és hátulja majdnem helyet cserélt.

- Na, végre! - suttogta maga elé vidáman

Deni, és szó szerint kiugrott a kocsiból. El sem hitte, hogy végre eltelt az az öt óra.

- Itt vannak a ház kulcsai! - nyújtotta oda Deni az ablakon át - Ne felejsd el kikapcsolni a riasztót! - figyelmeztette. - És légyszíves pakold ki a ruháimat! - kérte szemtelenül Deni.

- De, Deniela...

- Szín szerint rendezd! Köszike - búcsúzott el, magához véve a táskáját és az ajándék szatyrot, a ház felé vette az irányt. Ami előtt rengeteg lépcsőfok volt. A bézs és barna színű, hatalmas házból különbőző színek szűrődtek ki és zene... a hatvanas évekből.

Amikor Deni belépett a házba, a piros, a rózsazsín, a zöld, a kék és sárga színek közül három rögtön rávetült. Mindenki nagyon elegánsan volt felöltözve. Deni csak egy világos rózsaszín csőfarmert egy fehér polót és egy rózsazsín bőrdzsekit viselt, de még így is nagyon szép és feltűnő volt.

Már az ajtóban összefutott valakivel.

- Á, szia Deni! - mosolygott rá Eszter, az egyik régi barátnője - El sem hiszem, hogy látlak! - viháncolt és a kezében tartott üvegpoharat majdnem elejtette, miközben megölelte Denit. - De hogy lehet, hogy te itthon vagy? - vonta fel a szemöldökét kicsit megkomolyodva.

- Rebeka miatt hazajöttem - válaszolt Deni, miközben végig nézett az egykori könyvmolyon.

Eszti egy kockás egyberuhát viselt, blézerrel és sállal. Esztinek azelőtt egyáltalán nem volt stílusa. Se jól belőtt frizurája: a haja egy árnyalattal barnább volt, hullámos és fényes.

- Úgy látszik igaz az, amit a Szív Királynő írt - tárta szét a karját Eszti, halkan motyogva, miközben ivott még az üdítőből.

- Miféle Szív Királynő? - értetlenkedett Deni, majd tovább lépett: - Eszti, nem tudod, ho...

A mondatot nem tudta befejezni mert valaki neki jött és az egész táskája tartalmát kiborította.

- Jaj, ne haragudj - nézett rá bocsánatkérően az alacsony, szőke lány - Túl sok Fantát ittam - magyarázta viccelődve miközben lehajolt, hogy összeszedje a földön heverő szempillaspirált, rúzsokat és egyéb dolgokat.

- Hé, te nem Delír Deniela vagy? Együtt jártál Edward Edwarddal! - mutogatott felnézve a pakolásból, amiben egyik lány sem segített neki. - És a bátyámmal - tette hozzá, amint eszébe jutott.

- Annak már vége - jegyezte meg lekezelően Eszti és hátravetette a haját - A múlt héten írta meg az Ok! és a Hello!.

Deni pár hónapja tényleg együtt járt egy népszerű tinicsillaggal, a popsztár Edward Edwarddal.

- Hogy lehet ugyanaz a vezeték- és a keresztneved is? - kérdezte meg tőle egyszer Deni.

- A szüleim - nézett az ég felé Edward - ... Őrültek voltak - ismerte be pókerarccal.

- Akkor ezt tőlük örökölted - tett egy felfedezést Deni, majd nevetni kezdett a saját viccén.

- Te pedig Roxi vagy, Logen húga - ismerte fel a lányt. - Emlékszem rád - mosolygot rá.

Ez az 1. fejezet, nagyon kiváncsí vagyok a kritikátokra