Egy ilyen asztalra milyen méretarányban lehet terepasztal ( vasút ) csinalni? Hossza : 100 cm (1 m ) szelessege : 45 cm . H0 vagy inkabb N vagy Z meretben gondolkozzak?

Minden gyártó vágánygeometriája más, nem is beszélve a méretarányokról, szóval hogy kinél mekkora egy R1-es, R2-es vagy akárhanyas ív az mindenhol mást jelent, a termék leírásában ott van, akárcsak az, hogy az adott körcikk mekkora részét teszi ki, ezt pedig fokban jelzik tehát ha 45° akkor ugyebár az egy teljes kör 1/8-a. Én N méretarányban építem jelenleg az asztalomat a legkisebb ívem sugara 350mm. Ez ugyanúgy egy kör sugarát jelenti, mint matekórán, tehát egy R-350mm sugarú ív 700mm átmérőjű teljes kört jelent. Egyébként flexibilis síneket használok ahol ugye nincs ilyen hogy R1,2,3..Az asztalomon az a 350mm sugarú ív is egy hegy belsejében található ahol nem látszik, kvázi egy visszafordító, mert személy szerint nem igazán tartom valósághű látványnak a felszínen a túl erős "malvinokat". Summa-summarum ekkora helyen N-ben gondolkodnék, mert H0-ban max egy dioráma férne el rajta, vagy valami villamospálya, de még ahhoz sem lenne elég a hely. Szóval valami kis mellékvonali állomás, néhány erős kitérővel, és rövid szerelvényekkel, kivitelezhető N-ben ekkora helyen. Mellékelek egy képet, milyenre gondolok.

[link]

Csak részben értek egyet az első válaszolóval. Ha egy 100*50-es N-es terepasztalban gondolkodunk, akkor az megfelel jó közelítéssel egy 200*100-as H0-ás asztalnak. Nos ez bár valóban kicsinek minősül, de egyszerű terepasztalt lehet ekkora méretben készíteni (íves váltók, két vágány+egy csonka iylesmik...). N-ben a legkisebb ívsugár kb 20 cm szerintem. (régi piko rendszerben 193 mm)

100*50-ben N és Z játszik csakis. H0-ban ez dioráma méret lenne.