Mit gondoltok a blogomról?

Na. Hát a helyzet az, hogy a második bekezdés után majdnem abbahagytam, mert nem szeretem a drámai, melankolikus, sablonsztorikat, a tökéletes, de nehéz sorú tinilányról.

Mégis, továbbolvastam, és nem bántam meg, mert ahogy kibontakozott a történet, megtetszett az egyedisége miatt. Felkeltette az érdeklődésemet, fel is iratkoztam rá, kíváncsi vagyok a folytatásra.

Annak nagyon örülök, hogy az első bejegyzés terjedelme pontosan el lett találva, ennél se hosszabbat, se rövidebbet nincs értelmes közzétenni. Ha mégis, akkor azt ajánlom, hogy inkább legyen gyakran rövidebb, mert az átlag blogolvasó visszariad a hosszú, tömör szövegtől.

A design is tetszik, bár egy fejléc nem ártana, akkor is ha a tartalom a lényeg. Jól írsz, és a nyelvhelyességi, és helyesírási hibák száma is elenyésző.

Amire figyelj, hogy ne legyen ennyire önsajnálós, és drámai a szöveg, mert ez sokaknál kicsapja a biztosítékot, akkor is ha éppen öngyilkos a főszereplő, kevesebb tőmondat jót tenne a dolognak. Mindenesetre nekem tetszik, sok sikert hozzá, és csak így tovább! :)