Ti olvasnátok ezt? Vagy szerintetek uncsi?

-Amanda! Öt perc múlva indulunk!-Halom anyám hangját a szobám ajtaján keresztül. A tükör előtt állok és az utolsö simításokat végzem éppen a sminkemen.

-Sietek!-mondom az ajtónak. Mégegyszer megnéem magam a tükörben majd az utazó táskámra pillantok amiben a holmim lapul a többi már az autóban van. A retikülömet a felrakom a jobb vállamra majd nagy sunggal kikegyek a szobámból.A húgom-Vanda-éppen a konyha asztalnál ül és egy pohár narancs levet iszik.

-Anya hol van?-kérdezem mikor belépek.

-Nem tudom! Ami!-mondja.

-Igen?-nézek rá.

-Rátöltötted a Hófehérkét az IPad-ra?

-Persze. Megigértem.Nem?-mosolygok rá. Éppen leülök mellé mikor Jani-anya új barátja-belépett.

-Na! Mindenki készen áll!-jö közelebb.

-Igen.De anya hol van?-kérdezem miközben a telefont nyomom.

-Még a maradék cuccot pakolja a maradék cuccot.-Erre felugrok és kisaladok,hogy segítsrk neki.Odamegyek és anya az utolsó táskát vette fel,higy berakja az autóba. Megfogom a másik végét és egy lendülettel berakjuk. Rám néz,elmolyodik majd így szól:

-Most már vége!Nem lessz több rémálom az életünkben.Átölelem,hogy ne lássa rajtam a fájdalmat miközben egy könnycsepp gurul végig az arcomon és nagyot sóhajtok:-Tudom!Vége!Tényleg vége!-Válaszolok és kibontakozom az öleléséből. Vanda ugrált ki az ajtón Janival a nyomában.

-Indulhatunk-kérdezi Jani. Sugárzó misolyt villantok anyámra majd Janira.

-Igen,induljunk!De a táskámat a konyhában hagytam-mondom és beszaladok érte. Mire kiérek anyáék már az autóban ülnek. Becsusszanok Vanda mellé és egy utólsó pillantást veszek a házra.Augusztus lévén mindenhol virágok vannak a Budapesti IX kerületben.Lehunyom a szemem és végig gondolom,hogy miért is kell nekünk Budapestről Szolnokra költöznünk...