Mire figyeljek versírással kapcsolatban? Hogyan fejleszthetném még magam? Mit javítsak ezen a versemen? (lent) 13/L

Szoktam verseket írni vagy valami olyasmit..tudom h a sorok nem egyformák itt, és nem jó a ritmusa annyira..szerintem nem lett olyan rossz, mert az érzéseim fogalmaztam meg. Tudtok mondani egy weboldalt ahol hasznos dolgok vannak versekről úgy megfogalmazva hogy én a 13 évvemmel is megértsem? :)

Itt van a vers:

Arcomra víz csöpög, hajam elázott,

Zokog az ég, siratja a világot.

Ködös, szeles időben sétálok ott, hol egykor veled voltam,

Mindig te beszéltél, én semmit nem szóltam.

Zokog az ég, helyettem hogy tudd szomorú vagyok,

Már felfogtam hogy vörösrózsát tőled többet nem kapok.

Tudod hogy miattad rossz a kedvem,

De gondolod segít elfelejteni őt, azaz engem?!

Te zokogsz? Vagy csak az örömtől?

Egy 'olyannal' miről beszélgetsz, csak körömről?

Nézem ahogy folyik a víz az ereszen,

Hányszor mondjam hogy én még mindig szeretem..?!

Csak egymagam vagyok. A könnyem senki sem törli le.

Ők nem hisznek a napban, de tudják hogy létezik, hallottak már felőle.

Tudják hogy eljön, de biztosak benne hogy nem.

Egyre szomorúbb vagyok, de meg száraz a szemem.

Sötét nappal a takaró alatt remegve,

Lelkem egy darab a világból néhány ketrecbe.

Egy csöpp jóság csak, porszem a szekrény mögött,

A többi mint szellővel menekülő porcica, megszökött.

Mérges vagyok, de nem haragszom rád.

Lelkem egy fájdalommal teli kád.

Ki legyen a bűnös helyettem?

Ki legyen a rossz a fájó szememben?

Még zokog az ég, és az időjárás szomorú,

A megfejtés csak számok, mint egy hard fokú sodoku.

Nem létezik rózsaszín felhő, és "minden ami jó"

Ez hülyeség, csak szimpla kitaláció.

Nem létezik 'akkor', és nem létezel te sem.

Jobb elhinni ezt, minthogy nem fogod meg többet kezem.

Már nem kell sírnom, csak nevetnem,

Csak egy álomkép maradtál a fejemben.

Ordítok, de senki sem hallja,

Ezek szavak a halálba szaladva.

Senki sem hallja, neked el se mondom,

Hagyj többet, van ennél jobb dolgom.

Düh és harag járja át a testem,

Hirtelen elmegy mindentől a kedvem,

Egy kést szegezek márcsak feléd,

Felejtsük el örökre egymás nevét,

Várok rád, de csak hogy elmondjam, csalódtam benned,

A lelkem haraggal teli, de a szívem szenved

Már nem mondom hogy maradj ha el kell menned,

Már nem érdekel mit kell tenned,

Nem szeretlek, mostmár nem is hiányzol,

Nem érdekel ha velem vitázol

Pillantásod feledem,

Akkor még hittem hogy lehet 'örrökké szerelem'..

Eltelik pár hónap,

Elfelejtem hogy valaha szép idők voltak

Kedves mosolyod, nélküled oly üres minden nap,

Nem hiányzol, én mégis bízom benne hogy láthatlak még holnap

Rossz emlékként temetlek el magamban,

Aztkivánom érezd a fájdalmat minden szavamban,

Nem vagy több, csak egy félresikerült kívánság,

Én meg egy hülye ki hitte hogy számíthat majd rád...

Minden sorom rólad szólt, minden szívdobbanás csak érted,

Én mégis adtam, pedig te soha sem kérted,

Még is mit kezdjek most nélküled,

Talán egy teljesen úgy lap, egy új füzet,

Új rímek szövődnek a fejembe,

Mit adtál virág lassan elhervad kezembe.