Hívtátok már fel a tudakozót hülyeségekkel? Ha igen, milyen ürüggyel?

Ott dolgozom, futott már be hozzám jó pár tréfás kedvű ügyfél kérdése, illetve kollégákhoz is. Jellemzően az érettebb (értsd 16 év feletti) korosztály teljesen komolyan tud hülyeséget kérdezni, a fiatalabbak általában a "hogyan kell b***ni?" szintű kérdéseknél leragadtak, meg különben is, 5-en üvöltenek a telefonba, mint a sakál. Füles van rajtunk, ha beleordítanak a telefonba, az szó szerint fáj nekünk. Legtöbbször kérdést sem tesznek fel, csak mondanak valamit, amire reakciót várnak. Hogy érezd a különbséget a két végletre írok példát.

- Az ügyfél születésnapjára a barátaitól kapott egy röntgengépet, ki is próbálta, megröntgenezte az ebédjét, egy tányér rakott krumplit. Azt szerette volna megtudni, hogy lesz-e valami baja, ha a megröntgenezett rakott krumplit elfogyasztja?

- Az ügyfél felhívott és Tutijó Mitsubishi telefonszámát kérte. Ennyi. Kellemetlen volt az egész hívás, mert ő akart tréfálkozni, de nekem kellett volna helyette is viccesnek lenni.

Pedig éppen az a lényege ennek szerintem, hogy nekünk úgymond megvan kötve a kezünk, szabályok szerint dolgozunk, amit be kell tartanunk minden hívásnál. A vicces kedvű ügyfél pedig ezt használja ki. Az a jó kérdés ilyenkor, amire nincs válasz, illetve ha van, az hü.lyeség :D.

Egyébként feldobják a napunkat az ilyen hívások, olyan mint a levesbe a só :D. De csak akkor, ha az ügyfél is partner a viccben, a legtöbb operátor a szabályok miatt amúgy is kötelezve van arra, hogy válaszoljon, itt már vérmérséklettől függ, hogy mennyire megy bele a játékba.

De ha felhívjátok a Tudakozót, ne a 198-at hívjátok, hanem a 197-et, ott lehet igazából viccelődni. 200 ft/perc a hívása, ezt is tartsátok szem előtt.