Milyen a versem?

"Ajka vörös, szeme ködös ,s izzó kéjjel tekint reám

mint valamai nem e világi örökös éj, kínzó éjár

Nem szól, csak néz

újabb kis leányt csalék gondolja, s halkan mormogja.

Ki vagy te? kérdem én,

s nagybátran felém lép.

Én vagyok a jövő, s a múlt, ködös árnyékkép

nyomodban járok én mondja e képp.

Ködös árnyékkép, mi vagy te lény?

Én vagyok a Sátán égből űzött angyali lény,

e föld jogos ura, ki felett senkinek joga.

Ez a föld a miénk emberé, kiket Isten teremtett.

Ember, tőlem lopott szemmel látsz, tőlem lopott tudással vélsz.

Emberi ész, mi, mai emberekbők kivész...

Az ember hazúg, gyilkos fenevad, ki tönkretette minden kincsét.

Már csak az a kérdés miért.

Mert csak két szemmel néztek, holott ott az én harmadikom.

Ott. A tied szépen nyílik, de csukva kell tartanom.

Az ember az egyetlen, mit Isten példájára teremtett,

megkapta, mi csak nekem volt, a harmadik szemet mellyel igazat látsz, s igazzá válsz.

Csukva kell tartanom..."

14L