Párbeszédes idézetek? =)

"Én tudni akarok! - csapott le Joseph tenyere az asztalra. – És szeretni akarok. - Ujjai ökölbe szorultak az asztal fáján. - Annyi tudást és annyi szeretetet akarok, hogy biztonságban legyek, és ne kelljen hamis istenekben hinnem. - Ne szeress senkit, Joe. - A gyűrött arc összeomlott, papírbőrén könnyek szivárogtak át. Az öregember belesírt a teájába. - Ha szeretsz, védtelen vagy. Ha szeretsz, fölfekszel az áldozati oltárra, meztelenül, kiterítve, megkötözve, betömött szájjal, nem vagy önmagad, és egy vékony szálon ott lóg fölötted a kés. Ez a szál: a szeretet... - Te szerettél! - üvöltötte a fiú. - Szerettél... - Igen, igen, igen! - A harag úgy sütött át a könnyeken, mint a nap. - Szerettem, hogy a fene egyen meg, a fene egyen meg..."

- Egyelőre nem tudom, hogy mi vagy és ez zavar.

- Hogy érted, hogy mi vagyok?

- Úgy, hogy nem tudom mi vagy. Lehetőség, vagy probléma.

Fiú: Csukd be a szemed...Adni fogok neked egy csókot.

Lány: *becsukja a szemét*

Fiú: *ad neki egy csokis csókot*

Lány: Miért nem adtál nekem egy igazi csókot?

Fiú: Mert azt mondtad, hogy szereted az édes dolgokat.

Lány: Butus, a te csókod édesebb nekem mint a cukor.

Szeretsz?

- Fogalmam sincs...

- Fájna, ha szó nélkül lelépnék, és nem hagynék magam után semmit, csak a szép emlékeket?

- Mindenképpen...

- Megkeresnél, hogy ne csak az emlékek képében legyek veled?

- Azt hiszem, nem lenne erőm hozzá…

- Akkor a kérdésre a válasz: nem…

- Igazad van… nem szeretlek…eléggé…

- Te hogy éled meg a szerelmet?

- Ez hosszú.

- Nekem van időm.

- Tudod, van az-az érzés, ami a legjobb az életben, az a bizsergető, könny kicsordulós, hideg kirázós érzés. Nekem ez a szerelem.

- Akkor te voltál már szerelmes?

- Igen.

- Mondd! Milyen, ha elmúlik? Ha eltűnik belőlünk ez az érzés?

- Az életben a legrosszabb dolog, de ilyen a szerelem, néha feldob, néha leejt… de csak akkor érzed milyen rossz igazán, ha már leejtett minimum egyszer. Legszívesebben belehalnál.

- Akkor te most szerelmes vagy?

- Nem, én már nem tudok szerelmes lenni. Túl sokszor tiport el.

"- Te hogy gondolod ezt? Én nagyon bonyolult és problémás csaj vagyok... Meg hisztis, féltékeny, és lökött. De nagyon tudok szeretni, és ha valakit szeretek, azt örökké szeretem. Csak van, akinek nem elég, ami én vagyok… de ez van, magamnál nem tudok, és nem is akarok se több, se kevesebb lenni. Én így gondolom, innentől rád van bízva, hogy megéri-e..

- Bonyolult? Megfejtelek. Problémás? Megoldjuk majd együtt. Hisztis? Felvidítalak! Féltékeny? Rám nem kell... Lökött? Sose árt. Tudsz szeretni? Legjobb. És sokáig? Akkor még jobb! Nem vagy elég? Nekem totálisan elég vagy és nem kell több, mert te megadsz mindent! Rám van bízva? Akkor összejövünk előbb utóbb... Megteszi ez egy válasznak?"

Lány: Mi akarsz lenni amikor felnősz?

Fiú: Profi focista...

Lány: Szerinted én mi legyek amikor felnövök?

Fiú: A feleségem...

"Szereted a vizet?"

"...Igen..."

"Az tök jó... akkor már 72%-omat szereted."