Romantikus jelenet egy könyvben?

Ki akarja kiadatni a könyvem?

Hiszen leírtam, hogy a könyvolvasás elavult. Abból megélni sem lehet, de még meghalni sem. Aki könyvkiadáson gondolkodik 2024-ben, az mind csalódni fog. Ez már a múlt. Ezen át kellene lendülni, pláne a papír alapú könyvkiadás gondolatán. Nevetséges, hogy még itt tart az emberek gondolkodása.

Végűl abból a szemétből ezt hoztam ki:

Brian és Renate hosszasan böngészték a pendrive tartalmát, de a legtöbb fájl megnyithatatlannak vagy értelmezhetetlennek tűnt. Renate próbálkozott különböző módszerekkel, hogy hozzáférjen az adatokhoz, de minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyult.

- Ez zsákutca - szólalt meg végül Brian, és csalódottan hátradőlt a székében. - Ezek a fájlok mintha titkosítva lennének vagy még valami másra várnának.

Renate bólintott, és ő is elengedte a számítógépet.

- Igen, úgy tűnik, hogy ezekhez az adatokhoz még nincs hozzáférésünk. Talán szükség van egy speciális kódra vagy valamilyen más módszerre, hogy megnyissuk őket. A többiekkel is meg kellene osztanunk ezt az egészet.

ROMANTIKA

Brian elmosolyodott, és finoman megérintette Renate kezét. bőrének melege és bársonyossága más volt, mint amit eddig megtapasztalt.

- Talán most itt az ideje, hogy egy kicsit pihenjünk és valami másra koncentráljunk. Rajtam kifog ez a rejtvény! - súgta lágyan, hangjában valamiféle ígéret rejtőzött.

Renate szemei felcsillantak. Érezte, hogy Brian érintése olyan melegséget hoz a hevesebben dobogó szívébe, mint egy hideg nyári reggelen a felkelő nap első sugarai.

- Jó ötlet, - hangja és mosolya huncutsággal telítődött - Egész nap ezen agyaltunk, ideje lenne kikapcsolódni egy kicsit.

A lány felált a székéről és a fiú is így tett. Brian közelebb lépett hozzá, tekintetük összefonódott. Finoman megérintette Renate arcát, ujjaival végigsimítva bőrét, mintha érezni akarna minden apró rezdülést.

- Mit szólnál, ha leülnénk a kanapéra és néznénk valamit a tévében? Talán egy kis pihenés és beszélgetés jót tenne. - Javasolta Renate, hangjában egy cseppnyi izgatottsáággal.

Brian bólintott. Egy különös érzés kerítette hatalmába, ahogy leültek a kanapéra. Már évek óta nem érzett hasonlót. Közelebb húzódott a lányhoz és finoman megérintette a combját. A tévé fényei táncoltak az arcukon, de mindkettejük gondolatai egészen máshol jártak.

- Rendben, nézzük meg, mi megy a tévében, - mondta Renate, de a hangjában ott bujkált a várakozás miközben a távkapcsolót nyomkodta.

Érezte, hogy Brian közelségétől, mintha apró pillangók repdesnének a hasában. Az a pillanat amire egész délután várt, elérhető közelségbe került.

Ahogy a tévében a képek váltakoztak, Brian és Renate tekintete újra és újra találkozott. A szoba csendjét csak a tévé halk zaja törte meg, de a levegőben ott vibrált a kimondatlan vágy és izgalom. Mindketten sejtették, hogy a tévé csak ürügy volt arra, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz.

Brian közelebb húzódott Renate-hoz, és mélyen a szemébe nézett.

- Renate, az elmúlt időszakban sok mindenen mentünk keresztül együtt. -kezdte a fiú

- Én is így érzem, Brian. -felelte a tv-t kapcsolgató Renate, majd Brianre nézett.

Brian lélegzete elakadt egy pillanatra. Renate tekintetében valami olyat pillantott meg, amit soha azelőtt. Tudta, hogy elérkezett a pillanat és a szavak ideje lejárt, ez már a tettek ideje. . Finoman közelhajolt a lányhoz és megcsókolta.

Ajkuk már találkozott többször is, de ez most más volt, mint eddig. Nem hasonlított sem az első, sem a második csókra. Ez az a csók volt volt, mely után minden örörkre megváltozik.

A nappali fényei halványan villództak, ahogy a tévé képei váltakoztak. A műsor hangjai tompán szűrődtek át a szobán, miközben a földön sietve levetett ruhadarabok hevertek szanaszét. A hálószoba ajtaja hirtelen becsapódott, és mögüle tompán kihallatszott a szerelem nesze.

Renate dolgozószobájában sötétség uralkodott, csak néhány LED világított a wifin és a számítógépén. Az egyik pillanatról a másikra a monitor bekapcsolt, és a képernyőn gyorsan pergő sorok jelentek meg. A számítógép önálló életre kelt, mintha valamiféle hackertámadás érte volna. A pendriveon, amit korábban Renate csatlakoztatott, most vörösen apró led villogott, és az ismeretlen óriásfájlok elkezdtek feltöltődni.