Írnál ilyen karaktert a könyvedbe?

Nem igazán, mert nem szeretem, amikor babák körül forog a történet. Nem szeretem a gyerekeket és különösen utálom a babákat.

De ettől te még írhatsz ilyet.

Semmiképpen. De az eddig elkészült műveimben felnőtt szereplőim sem mesélték eddig saját történetüket.

Egy terjedelmes művön dolgozom, amelyben egy lassan-lassan középkorú korba élő, Budapesten született, de magyar ősökkel nem rendelkező nőről szól. Ha tetszik (fiktív) életrajzi regény, de nem ő maga meséli az életét.

Lehet, korlátolt vagyok, de nem szeretem a racionalitást teljesen nélkülöző műveket, függetlenül a műfajtól. A nicsak kibeszél egy vicces film, így ott még bele is fér. Ritka kivétel.

De „rendesen” kisbabának a szájába nem adnék semmiféle szöveget.

*írnék

A legfiatalabb karakterem 5-6 éves volt, és E/1-ben (1 fejezet erejéig), majd E/3-ban írtam az ő szemszögéből.

Szerintem egy 1-3 éves szemszögéből nincs sok érdekesség, mert szavak szinte alig vannak és (előre is bocsánat), de a gondolatuk is egy kicsit butácska, vagyis olyan jó leírásokat nem lehet velük írni, mint egy felnőtt karakterrel.

De ezt csak én gondolom így, viszont próbáld ki, kérj véleményt, és aztán meglátod, hogy tetszik/működőképes e a dolog.

Kisbaba karaktert nem írnék, mert szerintem nem lehet hitelesen visszaadni, mi járhat egy kisbaba fejében. Engem tuti zavarna.

Gyerekszemszöget is nehéz írni, de ha jó, akkor imádom.