Na ki lesz az utolsó?

Látom, mit ők nem láttak, mert kapáltak,

öltek, öleltek, tették, ami kell.

S ők látják azt, az anyagba leszálltak,

mit én nem látok, ha vallani kell.

Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.

Enyém a mult és övék a jelen.

Verset irunk - ők fogják ceruzámat

s én érzem őket és emlékezem.

Pajtás, úgy fest, alulmaradtál

A Tétel és Törvény szerint –

Dögödre már hiéna szaglász

S a varjú éhesen kering.

Nem is a falka volt erősebb

Apró vadak tángáltak el –

S hogy írhádon ki osztozik most

Véreb? Veréb? Nem érdekel.

Öklöd, mikor lecsapni kellett

Mindig megállt a féluton –

Jóság volt? Gyöngeség? Nem értem.

Félsz? Gőg? Szemérem? Nem tudom.

Talán csak undor. Jól van így is.

Megnyugszom. Ámen. Úgy legyen.

Inkább egyenek meg a férgek

Minthogy a férget megegyem.