Mitt jelent Japánban a -chan;-kun;-sama;-sensei;-san;-dono? Meg a többi ha van!

[link]

Tanuljuk meghasználni végre az internetet.

Előző, de mi van, ha nem elég jó az angolja...? Persze ettől még magyarul is kiguglizhatja...

Vagy pl a legegyszerűbb és legcélszerűbb az itteni, gyakorikerdesek kereső használatával, mert volt már több ilyen kérdés is...

Mindenesetre definiálok néhányat, kérdező.

Ezek kötelezően használandó megszólítási formák a japán nyelvben, kizárólag nevekhez kapcsolva.

Önmagában csak a SENSEI állhat, de azt is lehet névhez kapcsolni.

A "chan" talán az egyetlen, amit keresztnévhez is lehet csatolni ha jól tudom, de ebben bizonytalan vagyok.

Az összes többi vezetéknévhez csatolandó mindig.

A magyarban csak bizonyos esetekben használatos, és alig van ilyen, pl "Kovács úr".

Tilos saját magukra alkalmazni, mert különben bunkóságnak, beképzeltségnek hatna.

(Magyarul se úgy mutatkozik be Kovács, hogy "Kovács úr vagyok.")

Másokra viszont kötelező, kivéve nagyon közeli barátságban, ha megállapodnak a felek, hogy elhagyják ezt.

Más családtagjára is kötelező használni. A sajátra csak akkor lehet, ha vele beszél az illető. De ha RÓLUK, a családtagjairól beszél másnak, akkor tilos használni.

XY mondhatja az anyukájának, hogy "haha", apujának, hogy "CSICSI" (lágyított CS) (nehogy csincsin -t mondj, az kissé más :D), de tisztelettel is gyakran szólítják a szüleiket a japánok:

okaasan ("okáászan") - anya

otousan ("otóószan") - apa

A LEGTÖBBNEK NINCS NEME!

Tehát férfira is, nőre is érvényes.

Az "á" itt rövid magánhanzgó, a magyar A és Á között mozog az ejtése, nem nyílt hangzó.

"Ü" - illabiális (nem ajakkerekített) hang, magyar "ü"-nek hangzik.

-chan "csán":

barátok mondják egymásra, esetleg olykor osztálytársak, egyidősek akkor is, ha nem barátai egymásnak. De mint említettem, ha nagyon bizalmas a barátság, akkor akár el is hagyhatják.

(Jelentése kb "bari, haver(om), cimborá(m) (drága) spanom".)

(-)sensei "szensze":

csak tanárra és orvosra mondják.

(Olyasmi, mint nálunk a "dr", vagy a "tanárnő/tanárúr".)

-kun "kün":

Ha XY személy az iskolában megszólít egy hozzá képest alsóbb éves FIÚT, akkor ezt biggyeszti annak neve mögé.

(Pl megszólítja, hogy "Ne, Tanaka-kun!")

Lányra ritkán mondják. (Ahogy a magyarban a "srácok" szót többnyire fiúkra alkalmazzuk.)

A tanár is KUN-ként szólítja a fiú diákjait, általában.

-sama "számá" :

kb méltóságot jelent, az egyik legnagyobb rang.

Vezető politikust, a császárt stb szólítják így.

-san "szán":

talán a leggyakoribb. "Úr(am)/Hölgy(em)", de sok mindent jelenthet, helyzettől függ. Pl alsóbb éves lányt gyakran a tanuló így szólít meg (vagy "chan"-ként), de sokszor a tanárok is a diáklányokat.

A SAN annyira általános, hogy idegenektől kezdve a szomszédon át, sok mindenkit így szólítanak meg; szinte mondhatni ha semelyik más jelző nem alkalmasabb, akkor szinte tuti, hogy SAN a megszólítás. Pl bemész egy japán boltba, és tudod az eladó nevét, akkor is SAN.

A japánban nem igazán használnak 3. személyt ("ő"). Hacsak nem mutatószóval (anohito, anokata, kare, kanojo, karera), de inkább szokás akitől csak lehet, névjegykártyát cserélni már az első bemutatkozáskor. Amikor csak tehetik, bemutatkozik egymásnak, aki még nem tette.

Ennél fogva a másik ember vezetékneve lesz a harmadik személyű megszólítás onnantól (például Yamada-san).

A SAN sose áll önmagában! Ahogy a többi jelző se. A SENSEI kivétel tehát, azt lehet önmagában is, meg vezetéknévhez csatoltan is mondani.

A japán tehát nem szokott olyan mondani, hogy "uram/hölgyem", hanem akkor már vezetéknévvel együtt, hogy

"Kovács úr", "Kovács hölgy" (utóbbi persze magyarul furcsa, de szó szerint így értsd).

- senpai "szempáj"/"szempái":

felsőbb éves diákra használatos (lányra és fiúra).

Dono: ezt nem hallottam még.

Létezik még ritkán, alsóbb évesre (lány megszólítására hallottam, de állítólag mindkét nemre, és munkahelyen is jellező): -kouhai "kóháj"/"kóhái".

Anime nézéshez ezeket mind jó ismerni. ;)

NE feledd, az "á": RÖVID hangzó, az összes itteni példában!

Még eszembe jutottak egyéb érdekességek:

"sama": bár méltóságot jelent, de játékból a japán kisgyerekek a plüsseikre is alkalmazzák sokszor, pl "Mackó úr"-szerű jelentése van annak, hogy

kuma-sama "kümá számá"

egy plüss játékmacira.

Annyiból pontosítok, hogy a felsorolt megszólítások tulajdonképpen második személyű, udvarias megszólítások, de veheted harmadik személyűnek is, ahogy a magyar udvariassági formára is jellemző (ön/maga, "...és mondja csak, Kovács úr, hogy van, hogy érzi magát?")

(Második személyű személyes névmás a japánban szinte csak lekezelő fajta létezik, van esetleg semleges, mint a

kimi: Kimi wa...? -> Hát te (meg)?

kimi: ez lehet semleges és lenéző is, helyzettől függ.)

(Második személyként olykor ANATA jellemző, de ez bizalmaskodó, kedveskedő, ritkán mondják; sajnos nyelvkönyvekben jellemző, az egyszerűség kedvéért, de ez félreérthető.)

Még eszembe jutott valami:

Gyermekek az ismeretlennek van, hogy azt mondják, "bátyus, nővér", akárcsak az idősebb testvérüknek:

oniisan "onyíszán" : báty (bátyus)

oneesan "onéészán" : nővér (nővérkém)

Itt is megtalálod a SAN tiszteleti/udvariassági formulát.

"XY mondhatja az anyukájának, hogy "haha", apujának, hogy "CSICSI" (lágyított CS) (nehogy csincsin -t mondj, az kissé más :D), de tisztelettel is gyakran szólítják a szüleiket a japánok:

okaasan ("okáászan") - anya

otousan ("otóószan") - apa"

Nem wikipedia, hanem a valoságban :

Senki nem hívja haha-nak meg chichi-nek a szüleit. Mama és papa van vagy okaasan és otousan. Nem kommentálom a tobbit.

A billentyűzetemen nem műkődik a rővid ő és hosszú o.

Annyival egészíteném ki, hogy nem csak tanárra és orvosra mondják, hogy sensei; lehet bármi művészetnek a mestere, lehet ügyvéd, tudós, stb. Szó szerint annyit jelent, hogy "előbb született", tehát tapasztaltabb, ezért mestere valaminek.

Illetve a senpai nem csak felsőbbéves diák. Ő egyfajta rangidős a beszélővel szemben; ugyanabba a csoportba tartozik, mint a beszélő (pl. ő is diák, vagy mondjuk egy zenekar tagja), de tapasztalatban előrébb jár. Ha diák, akkor érteleszerűen idősebb, azért jár előrébb, de ha pl. ugyanabban a zenekarban zenélnek, akkor a senpai lehet akár fiatalabb is, csak éppen régebb óta van ott, vagy régebb óta zenél.

#5: nem tudom, mire fel a beképzelt reakciód.

Nem a wikipédiáról szedtem az infókat, amiket hosszan összeírtam fejből.

Nem tudom, honnan szedted, hogy teszerinted nincsenek Japánban olyan közösségek, ahol a saját szülőt olykor így becézik, hogy "haha", illetőleg "chichi".

Ugyanis vannak ilyen japánok is.

(Azt meg eleve hozzátettem, hogy okaasan és otousan is használatos.)

A többieknek köszi a kiegészítést, jeleztem is, hogy

nem ismerem mind, a dono-t sem például. A sensei-es kieg-nek örültem. :)