A japán anime stúdiók a külföldi (pl. magyar) szinkront is a saját tulajdonuknak tekintik, vagy ahhoz nincs közük?

Nem hinném hogy egyáltalán van magyar szinkronos death note dvd, de ha van szerintem akkor az anime készítői és a szinkron stúdió megfelelő aránybn osztozik a bevételen. Ez kb. ugyanolyan mint amikor a manga megalkotója is kap abból a pénzből ami az animéből folyt be, hiszen övé az alap történet.

Vagy a másik amire gondoltam hogy a szikron stúdió megvásárolja a jogot az anime készítőktől, és ugyanígy az anime készítők a mangakától a jogot hogy adaptálhassák az animét.

Lehet hülyeséget írtam nem értek ehhez, létszi ne öljetek meg :)

kérdező... -_-" istenem ezt alap gazdaságnak hívják!

mint minden dolog ami nem a te tulajdonod azzal így kereskedhetsz:

1. engedélyt kérsz a tulajtól csináltok szerződést

2. a te eladott példányaidból a tulaj egy bizonyos százalékot fog kapni

példa!

itt sokkal több felé megy a máni máni

az alapjog mindig a mangaká-é aki kitalálta! (ezt el tudja egyébként adni de senki sem adja el! SENKI SEM!)

ott van még az anime studio aki animálta

a szinkronszínészek hisz ők adták a hangjukat hozzá

+ egy harmadik személy aki viszont eladó azaz már a kész terméket adja el (illetve ha van hozzá szinkron akkor azok a színészek is kapnak részesedést!)

tehát kb így néz ki

mangaka 30%

studió 30%

japán szinkronszínész 20% (vagy több mert qurva jól keresnek sokkal jobban mint az animátorok nyilván csak a japán)

viszont eladó 20% (ebben benne van a magyar szinkron is)

ez csak egy példa volt

de ez a részesedés minden egyes eladott / lejátszott termék után

van amikor egy adott pénzért meg veszik pl legyen egy 20 millió és akkor egy bizonyos ideig adhatják pl 5 évig... majd le szinkronizálják stb és eladják valamely tv csatornának 30 millióért

de ez sokkal ritkább eset... általában mindenhol a százalékos eset van mert sokkal jobban termel mindkét félnek

Szerzői jogi kérdés.

A hang- és képanyag tartalma az eredeti stúdió tulajdona, ha abból bármit akarsz használni gazdasági céllal (pl saját szinkront csinálni és sugározni) azért jogdíjat kell fizetni.

Viszont az elkészült szinkron már a szinkron stúdió szellemi terméke. Annak felhasználásáért az fizet, aki utána sugározni akarja magyarul.

Nyilvan szerződés kérdése, hogy hány sugárzásra szól a licence külön a szinkronra és külön az eredeti kép- és hanganyagra.

Tehát röviden: az animestudiónak, ha már megkapta érte a jogdíjat és nem történik szerződésszegés, nincs joga ugrálni, akármit is gondol. Ha pedig az eredeti szinkronból egyetlen hangot sem emelnek át a magyar szinkronba, arra semi tulajdonjoguk nincs.

22:+0-t annyiból hadd korrigáljam, hogy gyakori, bevett szokás Japánban biztos létezik kivétel is, de mainstream az alább ijellemző), összefogják a különféle vállalkozásokat, sajátos módon, pl sokszor az animék mivel rengeteg alktotót, munkást foglalkoztatnak, ezért a rajzolókat alulfizetik (sajnos amerikai szokásra a sztárok pl a japán szinkronszínészek vannak túlfizetve például, míg a rajzolók nem, és ironikus, de az eredeti alkotó, a mangaka, vagy mangakák a másik fél, aki jól keres, na meg a managerek).

Az anime sokszor csak a manga reklámja, mert tudják, hogy jó, ha nullszaldósra, vagy alig pluszra kijön az anime, lévén hatalmas a költségvetés még úgy is, hogy a rajzolókat alulfizetik az animekészítés során. (Hangsúlyozom, hogy ez a mangakákra NEM érvényes általában!)

Tehát összefogják az anime gyártást a manga eladással, a manga sokszor az eredeti, a manga reklámozása érdekében gyártanak sokszor animét, és/vagy live action-t.

Ha valaki ezt mondjuk, csak felszínesen gondolja végig, felmerülhet benne, miért nem mangát rajzol akkor az, aki animét rajzol, hiszen sok anime rajzoló eszméletlen alulfizetett, ami ritkaság más szekmákban Japánon belül (kivéve persze a sztárokat, akik maguk mangakák is, pl Miyazaki; Shinkai Matoko), és jó esetben van a segélyezésükre valamiféle szakszervezet, mert sokuk albérletet se tud fizetni, annyit ekres, mint egy magyarországi segédmunkás, vagy egy tanár, vagy annyit se!

Csakhogy... mangakából is Dunát (vagy jaán folyót) lehetne rekeszteni, és számunkra ismert, és külsősök számára nem egészen ismert (megsaccolható) tényezők alapján -sokszor látszólag mangapályázatok által- választják ki a befuttatandóakat. Hiába a sok tehetség, a tehetség nem minden.

Azaz akit nem futtatnak, az vagy mellékállásban készít mangát és/vagy elmegy rajolónak, animátornak egy anime studióba, szarér'-hugyér' melózni (rajzolni, vagy szoftverrel dolgozni, szerkeszteni stb).

Ergo, ha már rajzolás, tök mindegy, hogy valaki egy nem befutott mangka, vagy anime studióban színez például, vagy rajzol-szkennel, így is alig keres.

Jó esetben az utóbbiak másodállásban TENNÉK, de sajnos túlórában melóznak a határidő miatt. Nem egy anime rajzolval készült interjú, híres animék rajzolóival is, hoyg éheznek SZÓ SZERINT és szakszervezeet ad neki albit, és még így is éheznek. Ez a "nagyszerű" Amerika hatása...

A vállalkozó, pénzügyekkel foglalkozó szakember (közgazdás, menedzser, kereskedő) jól keres, vagy pedig becsődöl; a szakmunkás meg alig keres pénzt.