Hogy lépjek túl egy animén? (Slice of life, Nisekoi)
Ez elmúlt két napban megnéztem a Nisekoi-t és bár még csak pár óra telt el, de teljesen ki vagyok égve. Egyszerűen úgy érzem, hogy teljesen üres vagyok. Már láttam rengeteg animét, aminek a 50% Slice of life volt (Ha ismeretlen lenne: Nincsen semmi konkrét cselekvés, illetve cél, a fő- és mellészereplők mindennapjait mutatja be, általában humor és romantika, esetleg ecchi vagy hárem a stílusa.), mégis ez egy más szinten hatott rám.
Ha esetleg valakivel már előfordult ilyesmi, hogy nem tudott mit tenni magával, csak nézett ki a fejéből (Én pl. az animéről szóló AMV [Anime Music Videókat] hallgatok), az ossza meg velem a "túllépés" művészetét, kérem!
Azt hiszem, talán a Fullmetal Alchemist 2003-mas verziója után történt, amikor először láttam, hogy hetekig nem bírtam mást nézni. Egyszerűen annyira megfogott, hogy minden más anime, vagy akár film szürkének tűnt mellette.
Kedves 1-es hozzászóló: Sok animés néz filmeket, sorozatokat, amik nem animék. Az animék nagy része amúgy nem való gyerekeknek. Gondolok itt olyanokra, mint a Mirai Nikki, Deadman Wonderland, Monster, Trinity Blood, vagy akár a hack://Sign. Te gondolom megragadták a Pokemonnál, esetleg a Digimonnál, ami tényleg gyerekeknek szól. Az animék ugyanis, akárcsak a rendes filmek, nagyon széles skálán mozognak a gyerekeknek szólóktól egésze a nagyon komoly társadalomkritikai drámákon át thrillerig, vagy a könnyed vígjátékokig. Sőt, vannak köztük valós eseményeket feldolgozó darabok is. Legyerekezni az animéket nagyon nagy tudatlanságra vall, főleg ledebilezni azokat, akik szeretik őket.
Én pl. most a Dororo c. animét nézem, és néha lelkileg igencsak megterhelő maga a történet. Mert komoly emberi drámákról szól, ráadásul Japán egy elég zűrzavaros időszakába van helyezve a történet.
Tudom, a laikus ember sajnos még ma is csak azt látja, hogy színes hajú karakterek ütik-verik egymást, mert ezeket adják a tévében. Ezeken kívül viszont rengeteg olyan mű van, amiket ritkán vetítenek, vagy soha.
Csak pár komolyabb, magyarul kiadott anime: Akira, Ghost in the Shell (Szellem a kagylóban), Metropolis. Ezek pl. egyáltalán nem könnyed kis gyerekmesék!
Bár szerintem úgyis hiába írom ezeket, mert vagy fröcsögni fogsz, vagy lepontozol. Nekem végül is mindegy. Ja, én is felnőtt ember vagyok, aki gyerekkora óta rajong az animékért, pedig sokáig nem is tudtam, mit nézek a tévében. De nem zavar. Ez ugyanúgy egy hobbi, mint ha valaki pl. kötöget. Semmivel sem ártalmasabb, kedves hozzászóló!
Teljesen egyetértek a #3-as hozzászólóval.
Ez egy ábrázolási mód, ettől még a sztori, zene nem szenved minőségbeli romlást, nem lesz gyerekes (kivétel a ténylegesen gyerekeknek szánt animék).
Ennyi erővel felnőttek a Disney meséit se nézzék, mert az is gyerekes, sőt, azok kifejezetten gyerekeknek szólnak.. mégsem ítélik el ennyire azokat a felnőtteket, akik a Disney meséket (is) szeretik.
Kedves Kérdező!
Neked nem tudok tanácsolni, csak annyit tudok mondani, hogy "majd lecseng". Nekem is volt ilyen akár kedvenc animével, akár kedvenc élőszereplős sorozattal, akár könyvvel. Kis idő, és megnyugszik a lelked/elméd. :)
Nyugi, nálam volt már ilyen könyv, sorozat, film esetében is. Most a Dororo-t nézem, és már most tudom, hogy elég nehéz lesz elszakadnom tőle.
Legutóbb ilyen a The Untamed c. kínai sorozatnál volt. Oké, az még mindig pörög az agyamban, mert annyira megfogott az egész.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!