Fél év szex nélkül?

Tudom, hogy ez érzelmileg nem ilyen egyszerű, de az a helyzet, hogy én így képtelen lennék bevállalni egy párkapcsolatot. Ezt nem is tudnám annak nevezni teljesen, legalábbis az alapján, hogy nekem milyen igényeim vannak egy párkapcsolatban. Egyébként meg dehogyisnem fontos a szex, szerintem az egyik legalapvetőbb dolog. Nyilván, ha neked ez így rendben lenne, akkor azt mondanám, hogy maradjatok együtt, azonban egyértelműen érzékelhető, hogy te szenvedsz ebben az állapotban, és ez hosszútávon valószínűsíthetően nem lesz tartható.

Ha a helyedben lennék, akármennyire fájó lenne, de szakítanék, és egy ideig távolságot kérnék, hogy túl tudjak lépni, aztán pedig amikor ez megtörtént, esetleg találtál valaki mást, akivel hasonló igényeitek vannak, utána egy baráti viszony létrejöhet.

Melyik a fontosabb, hogy vele legyél párban, vagy hogy megélhesd a saját ilyenjellegű vágyaidat is?

Lehet, hogy akkor ezt csak más tudná neked megadni.

Én asszem, hogy talán ti ketten együtt nem illetek össze.

Szerintem is lehetnétek simán csak barátok.