Csak ez a korosztály ilyen, vagy az idősebbek is? Várnom kéne még egy pár évet, hogy a korosztályom is 'beérjen'?

Biszex vagyok, ha ez nem probléma. :( Az eddigi kapcsolataim átlagban 2 évet éltek meg. Sajnos én már komolyabb dolgokra vágyom, egy rendes társra magam mellé, akivel egy családot alkothatunk, de tényleg nagyon kevesen érnek meg rá ebben a korban. Tapasztalom, hogy nagy hátrány az is, ha valakinek nincs kellő végzettsége, fizetése, külön lakhatása. A környezetemben is csak azt látom, hogy kényszerből jönnek létre ilyen dolgok, pl. becsúszott a baba, vagy megcsalás után eljegyzéssel próbálta menteni a kapcsolatot, vagy odaköltözik a másikhoz, hogy az eltartsa anyagilag - szóval kiábrándító. Nem mondanám, hogy kifejezetten a leszbikus közösségre igaz ez, egyszerűen túlságosan fogyasztói társadalomban élünk. Tárgyiasítjuk az embereket, nincs időnk egymással foglalkozni, túlságosan virtuálisan élünk. Hozzá lettünk szoktatva, hogy mindent most azonnal és mindig újabbra meg jobbra vágyunk, ezért cserélünk le mindent, ráadásul a média is nagyon befolyásoló, agymosó hatással van ránk. Sajnálom, hogy ez nem volt pozitív... Ettől függetlenül szerintem nem érdemes kétségbeesni vagy lemondani a szerelemről.

21/L

Ahogy ezeket a mondatokat olvasom kicsit elszomorít hogy ennyire rákényszerülnek az emberek szinte mindenre. :/ nagyon szépen összeszedtétek am.

25/F

Nem tudom, ezt mennyire ítéled pozitívnak... Én 22, párom 23. Szűk 5 éve vagyunk együtt. Nagyon szeretjük egymást, az összhang is tökéletes. Kisebb konfliktusok persze mindig vannak. Ha bővebben érdekel, akkor írj privátot! :)

Én inkább baráti szinten tartom meglehetősen infantilisnek a korosztályom, de ha a párom nem lenne, akkor lehet hasonlóan éreznék a pártalálással kapcsolatban is.