Undorodom már a barátnőmtől ilyenkor mi a helyes döntés?

A baràtnőmről régóta tudom,hogy lesbikus és volt már párkapcsolata is,de jelenleg nincsen neki senkije. Nem rég pedig szerelmet vallott nekem. Azthiszem jól kezeltem a helyzetet,megbeszéltünk mindent mondtam neki,hogy nem lehet köztünk semmi hiszen én HETERO vagyok és nem érdekelnek a nők egyáltalán. Azt is hozzátettem,hogy a barátsàgunknak nem szeretném ha vége lenne,de ha az ő szemszögéből nézem a dolgokat,akkor lehet jobb lenne külön utakra menni. Végülis barátok maradtunk,nem is hoztuk fel többet a témát,de a viselkedésében megváltozott irányomban. Túl érzelgős, simán odajön hozzám és megölel(NE). Tulajdonképpen azt is észre vettem,hogy féltékeny a barátaimra. Azokra a férfiakra és nőkre akiket barátomnak tekintek szintén. Elutasítottam,de teljesen úgy nézki mintha ezzel csak bíztattam volna. Mert nem otrombán utasítottam el,hanem átbeszéltünk mindent. Fura az egész és őszínte leszek undorodom tőle. Nem tehetek róla,de nagyon rossz érzéd fog el ha a közelembe szeretne jönni és megölel,átkarol vagy túl közel jön hozzám, az arcomba hajol,leül mellém. Kicsit máshogy néz rám és zavar! Feszült vagyok mellette, csak azért könyörgök magamban sokszor,hogy tartsunk már kis tàvolságot,mert nem akarom,hogy bármi is legyen köztünk. Engem a gondolattól is kiráz a hideg,hogy egy nő és én együtt legyünk. Nekem semmi bajom a homoszexuális,biszex,és lesbikus emberekkel. Elfogadom őket és nem másabbak mint én vagy akárki. De ezt az undort nem tudom levetkőzni amióta rám szállt a barátnőm és mintha most hirtelen több időt akarna velem tölteni. Legutóbb megpróbált lebeszélni róla,hogy elmenjek a barátaimmal moziba. Inkább legyek vele,csináljunk palacsintát meg filmezzünk satöbbi. Nem értem őt. Most azt gondolja a kedvéért hirtelen más identitású leszek??? Hetero vagyok nem lesbi! Mondjam meg neki,hogy ha ez így megy tovább akkor vége a barátságunknak? Vagy mi ilyenkor a helyes döntés?

L/20