Leszbikus nők, hogyan álltok egy másik nő domináns(abb) viselkedéséhez?

Taszít. Egy kapcsolatban egyenlőek vagyunk, senki ne irányítsa a másikat. Az ágyban is ez a helyzet. Az, hogy most pont én vagyok felül, még nem dominancia. Ennél komolyabb dom-sub felállás egyáltalán nem vonz. Unszimpatikusak a dominák, de a gyenge nők is. Az arany középút a jó.

Plusz szőke vagyok kék szemekkel, és vékony. Már nem egyszer betaláltak magukat dominának gondoló nők azzal, hogy milyen jó sub lenne belőlem. Az elsőt még kinevettem, a többi már zavar. Szerintem a legtöbb ilyennek fogalma sincs mi pontosan ez az irányzat, csak irányítás mániásak, vagy lelkileg sérültek, és pl a munkahelyi elnyomást akarják az ágyban kompenzálni.

Mivel még nem volt szexuális kapcsolatom, így ebből a szempontból nem tudok válaszolni. Habár elsőként a domináns(abb) viselkedést nem a szexhez kapcsoltam, csak a válaszokat elolvasva gondoltam utána arra is. Hozzátenném, hogy kapcsolatom sem volt még, de beszélgettem már sokféle emberrel, így van nekem is véleményem erről.

Nálam ez inkább attól függ, tetszik-e, szimpatikus-e az illető vagy sem. Az sem jó, ha túl domináns, de én is inkább azon a véleményen vagyok, mint az eddigi válaszolók közül páran, hogy az arany középút a jó szerintem is. Talán beleférne egy kis dominancia, de inkább legyünk egyenlő felek minden téren.

Beszéltem már olyan lánnyal (az interneten), aki domináns(abb) viselkedésű volt és kifejezetten zavart. Hozzáteszem, hogy nem nyomult és nem tetszett nekem, de az írása alapján annyira lehetett érezni a dominanciát rajta, hogy nagyon zavart.

Azt kifelejtettem a végéről, hogy a lánynak én sem tetszettem.

#6 voltam.

Huh, hát az eddigi kapcsolataimból kiindulva én nehezen tudnám átengedni a "kormányt" másnak. Megosztani hamarabb.

Igazság szerint kifejezetten szeretek irányítani, mert tudom, mit akarok az élettől, sok energiát fektetek abba, hogy tájékozódjak és átlássam a szituációkat, és ennek köszönhetően eddig nem is értek soha különösebben kellemetlen meglepetések az életben. Eddig nem találtam olyan embert, akin hasonló mértékű tudatosságot láttam volna a hozzáállásában, és enélkül nem tudnék csak úgy hátradőlni. Arról nem is beszélve, hogy valahogy mindig spontán, álmodozóbb embereket fogok ki, akik kifejezetten örülnek, ha van, aki a megfelelő mederbe tereli a dolgokat helyettük :D

Mindezt persze inkább a komolyabb, hosszútávú kapcsolatokban előforduló fontosabb döntésekre kell érteni, a mindennapokban nekem aztán tökmindegy, ki az, aki eldönti, mit nézzünk a moziban, meg ilyenek (bár azt figyeltem meg, hogy még ha tudatosan is igyekszem a másiknak adni a döntéseket, akkor is én vagyok az, akinek ki kell mondania a végső szót, nem csak kapcsolatokban, de baráti körökben is).

Meg amúgy, ha már irányítás, az egyik legnagyobb álmom, hogy eljusson olyan szintre egy kapcsolatom, hogy eljárjunk klasszikus táncolni, és én irányíthassak. Utoljára a szalagavatómon keringőztem, és végig az járt a fejemben, hogy milyen jó is lenne mindez egy nővel, aki ott pörögne a karjaim között :D