Valaki aki járt hasonló cipőben milyen tippeket tudtok adni a coming out-hoz?

Nagyon nehéz a helyzetem, mivel erősen vallásos családban élek, ráadásul édesanyám egyedül nevel minket így különösen szoros a viszonyunk. Egyszer már beszéltem vele erről, évekkel ezelőtt, akkor azt mondta, hogy bármi történik én a lánya vagyok, de tudnom kell, hogy csalódott. De azt hiszem nem vette elég komolyan és utána mindkettőnknek könnyebb volt nem beszélni róla, ő pasi ügyekről faggatott én pedig értetlenül közöltem minden alkalommal, hogy nincs senki. Néha poénkodik a melegséggel, nem tudom arra várva-e, hogy egyszer lecsapjak rá. Ráadásul az a leszbikus lány vagyok, akiről méterekről megmondod, hogy az, szóval azt hiszem csak homokba dugja a fejét. Szóval most itt vagyok 19 évesen, továbbra is teljesen biztosan abban, hogy a lányokat szeretem. Az oldalamon pedig van egy csodás barátnő, aki mindenben támogat. Éppen ő az oka annak, hogy szeretném anyával közölni ezt a dolgot vagy újra tisztázni, mert nagyon szeretném, hogy megismerje azt a lányt, akit mindennél jobban szeretek és lássa, hogy hogyan viszonyulunk egymáshoz és akkor talán nem venné olyan “ördögtől valónak”.

Igazából nem mondanám konkrét homofób embernek, csomószor nézünk olyan filmet amiben vannak melegek és egészen jól áll hozzájuk (mondhatni érzékenyítem is kicsit velük), az ismeretségi körünkben lévő melegekkel sem bunkó vagy ilyesmi. Viszont a vallás nagy úr nála és mivel én meg vagyok keresztelve rám súlyozottan vonatkoznak a szabályok, ha beállítanék azzal, hogy leszbikus vagyok, az az instant kitagadás. Itthon élek így ezzel elég gáz helyzetbe is kerülnék egyúttal…ráadásul éppen a szoros kapcsolat miatt nem akarok csalódást okozni sem itthon. Anyagilag is szeretném támogatni a családom, mivel nem állunk valami fényesen ezen a téren, szóval felelősnek is érezném magam értük…

Viszont a másik oldalon pedig ott a barátnőm, akit végre szeretnék úgy szeretni, hogy boldogan beszélhessek róla itthon is. De legalábbis megtűrjenek vele itthon.

Valahogy tartok tőle, hogy ebben az esetben a kettő együtt nem megy, de közben mégis reménykedek. Óriási segítség lenne, ha leírnák a saját tapasztalataikat olyanok, akik hasonló helyzetben voltak…akár jó, akár rossz vége lett.