Csak én vagyok így?

Mivelhogy ez az állapot valóságon alapul, igyekezz elfogadni, mint ahogy elfogadod, hogy reggel felkel a Nap, este lenyugszik, vagy tél után jön a tavasz.

Ne foglalkozz velük, ne avatkozz a dolgukba. Ők ilyenek, bele kell törődnöd mindaddig, amíg neked nem okoznak kárt, vagy nincsenek hátrányodra.

Azért vagy így velük, mert valakitől úgy értesültél, hogy elítélendőek. (Pedig nem tehetnek róla.)

Hetero F.

Én nem így vagyok ezzel. Nekem a leszbikusok teljesen közömbösek ilyen szempontból. Nem vonzanak mint nő és nem vonzanak azét sem mert tudom, hogy nők érdeklik csak őket. Ez azért jó mert így ha egy leszbikus kedvel akkor magad miatt kedvel nem azért ami a lábad közt van, és ugyan így fordítva. Szerintem ez alapja lehet egy nagyon őszinte barátságnak. Az meg, hogy lánnyal van? Hát az ő dolguk. szeressék egymást ha akarják :)

Hogy mitől érzel így? Ezen már gondolkodtam a saját helyzetem miatt is. Arra jutottam, hogy bennem melegként ugyan azok az előítéletek vannak mint legtöbbünkben (valószínűleg azért mert ugyan azokat a társadalmi mintákat tanuljuk). Csak a homoszexualitást értem meg, tudom elfogadni őszintén, mert azt átlátom, átérzem, hisz benne élek. És ha a homoszexualitásra vetítve azt vallom, hogy az "élni és élni hagyni" elv a helyes akkor más kisebbségekkel kapcsolatban is ezt az elvet érdemes alkalmazni. Ez a felfedezés sokat segített abban, hogy átértékeljem magamban a társadalmi, vallási, etnikai és egyéb kisebbségekkel kapcsolatos előítéleteim.