Ha megismerkedtek egy fiúval és kapcsolatot akartok, hányadik randin jöhet szóba szex vagy bármi hasonló?

Aki ismeri már a szexualitással kapcsolatos legújabb felfedezéseket, az bizony nagyon meggondolja, hogy így teszi-e fel a kérdést, vagy felteszi-e egyáltalán.

Így fiatalon el sem tudjuk képzelni mi vár majd ránk húsz év múlva, pedig ha ott vagyunk, akkor úgy érezzük, hogy hamar elrepült, és csak nézünk, hogy mit hozott a nyakunkba a mára már vagy 50 éve tartó szexuális forradalom. Akkor majd csak bámuljuk azokat a ma 40-50 körülieket, akik nem gondoskodtak arról, hogy elég utódot neveljenek fel mellénk ahhoz, hogy őket - akik akkor 60-70 évesek lesznek - megfelelően el tudjuk látni, mind nyugdíjjal, mind szolgáltatásokkal. Nyomasztó lesz arányaiban az a rengeteg öreg (régen 100-ra 8 idős, ma már 120, s akkor jóval több jut majd), s mindannyian csak nyomorgunk. De hogy történhetett ez? A szakemberek mára már mind azt a forradalmat hibáztatják. Fő jelszava volt: minél hamarabb belekezdeni a szexbe!

Arra, hogy miért vezet ez ide, a hormonkutatások adtak az utóbbi 10 évben választ, s teljesen függetlenül mindenféle maradi vagy más erkölcstől. Mégpedig a szex mellékhatásaként termelődő nagy mennyiségű oxitocin nevű hormon kisiklott hatásának felismerése révén.

Az oxitocin a természetnek egy csodálatos találmánya, s amellett, hogy egyszerű simaizom-összehúzó, kiderült, hogy az agyban emberek közötti kötődéseket épít. Az egyszerű társkapcsolatban is fontos, de pl. a szüléskor az igen nagy mennyiségben termelődő oxitocin egy igen erős kötődést is kialakít az anyában a gyermeke iránt. Szoptatáskor ez fokozódik. Olyan erőset, hogy felnőtt korára - ahogyan ezt a fiatalok tapasztalhatják - nagyon nehéz "elengedni" a gyermeküket, hogy az saját életet éljen.

De van egy ennél még erősebb kötődési forma, ami a szex alatt alakul ki mindkét félben. Ez az intim kötődés, s amely nem múlik el okozza, hogy a szextől úgy érezzük, "egymáshoz tartozunk", "ő az igazi". Persze minél több szex, annál erősebben! Ezt meg egy másik csodálatos "találmány" biztosítja, az orgazmus, ami nem más mint egy másik hormonnak, az endorfinnak a nagy mennyiségű felszabadulása. Igazi drog ez, a drogoknak azon hatásával, hogy gyorsan függőséget okoz, s emiatt aztán gyakran csináljuk.

Nem is lenne ez baj, hiszen éppen ez a kötődés tartja szorosan össze a házasságot, s nehezíti meg azt, hogy megcsaljuk a társunkat. Ám ez csak akkor igaz, ha a társunk az első partnerünk, és nem is lesz többé más csak ő. Ha újabb partner jön, akkor hozzá is kötődni fogunk, és a kötődésünk széttöredezik, s ezáltal eredeti hatása megszűnik. Könnyen ott fogjuk majd hagyni a következőt, könnyeddé válik a megcsalás. Ám ha így van, akkor miért az a sok szakítás az elsővel, amely meg is keseríti az életünket, szerelmi csalódásokat kiváltva.

A felmérések jól mutatják, hogy két egymásnak szimpatikus ember egymáshoz valósága - a szimpátiától függetlenül - nagyon rossz eséllyel kecsegtet. Négy kapcsolatból három szét fog menni, mert előjön valami olyan, amit a másikban nem tudunk elviselni (megváltoztatni meg lehetetlen, a tapasztalatok alapján). Ám akár évekig is szexelünk, mert az oxitocin kötőhatása hamis érzetet kelt (ő az igazi!?). S ha rájövünk hogy nem ő az, akkor a kötődés visszatart a szakítástól, s a szex erősíti a kötődést.

A bekövetkező fájdalmas csalódás még a másik nembe vetett bizalmunkat is alá szokta ásni, de alaposan. Ez történt milliókkal a szexforradalmat követően, amely végigsöpört az egész fejlett nyugati világon. S ha született gyermek, az a válástól már sérültté vált (bér nem tudott róla, hogy ő az). Aztán már így sérülten ugrott a megváltozott "mai világba", szintén végigszenvedve a szakításokat, és a kötőerejének elvesztését. A boldogtalan családokban boldogtalan gyermekek hallgattak naponta veszekedéseket. S az újabb generáció már házasodni sem akart, s pláne gyereket, hiszen a "párkapcsolat nem arra való", különben is az csak teher. A népesség rohamosan fogy (kivéve a III. világ régióit, melyeknek erkölcseiből nem szívesen kérnénk). S megfigyelhető majd, hogy az lesz az értékes anya, akinek sok gyermeke van, és akinek meg nincs, az ugyanolyan lenézetté válik, mint a megtévedt öregek.

Ugyanez vár arra, aki hamar belekezd a szexbe, pláne ha 20-23 év alatti, mert ez a házasságra érettség korhatára, ilyen idősen tudjuk csak megérteni mibe is ugrunk majd bele, ha házasodunk. (sok ilyen határ van, pl. az 5 éves Pistike nincs abban a helyzetben, hogy eldöntse, mi legyen ha nagy lesz).

Persze szabadságunk van arra, hogy a tudományos elemzések ellenében döntsünk, de ez az egész életünkre komoly, és megváltoztathatatlan hatással lesz!

Valójában nem egy, nem tíz randevú után szabadna utat engednünk, hanem szexmentesen egészen addig kell eljutni, hogy felismerjük - sok beszélgetés által - tényleg hozzánk való valaki, vagy csak nagyon szimpi, csak elvarázsolt, csak szexuálisan vagy erotikusan izgató-e. S ebben a megismerési folyamatban mindketten saját magunkat kell adnunk, nem pedig izgalmas programok sokaságában villogtatni előnyös oldalainkat.

Arra hogy melyik randin jöhet a sex, nincs univerzális szabáj, csak a How I Met Your Motherben.

Ez emberenként eltérő dolog. Nekem például akkor jöhet, ha már kapcsolatban vagyunk, ismerjük egymást, megbízunk egymásban, és ami a legfontosabb, szeretjük egymást.