Hogyan mondjam el a szüleimnek hogy meleg vagyok?

Hány éves vagy?

Mennyire élsz függő viszonyban a szüleiddel?

Ha bármi rosszul sül el, tudsz-e a barátodra támaszkodni anélkül, hogy fizikailag veszélybe kerülnél?

Ezeket érdemes végiggondolni.

Ha ezen túl vagy, a legtöbben a levélírásra esküsznek, ebben részletesen ki tudod fejteni a gondolataid, és hagysz nekik időt arra, hogy megemésszék, és ha kell újraolvassák a soraid, megpróbálják átérezni hogy mi zajlik le benned.

Ugyanakkor ha szemtől szembe állsz oda és szóban mondod el, akkor spontánabb, de vszeg intenzívebb lesz a reakció is. Ezt csak akkor ajánlom, ha fel vagy rá készülve.

Sok sikert!

Szerintem ne mondd el. Majd rájönnek egyszer. Van szülő aki nem képes megérteni, vagy elfogadni. Igazából a szexuális életünk nem tartozik a szüleinkre. Miért lenne más a helyzet ha homik lennénk? Nyilván van egy elvárás amiatt h unokákat szeretnének. Ha nincs testvéred akkor ez komplikáltabb.

Szerintem Friderikusz, Kulka, Alföldi sosem hirdette h ő más vonzódású. Szerintem nem érdekelt senkit sem. Akik meg észrevették azok is megszokták, de ők sem kapták a kinyilatkoztatást az arcukba és ez így mindenkinek megfelelt. Persze ez a te dolgod. Ha el akarod mondani akkor hajrá!

Ne félj tőle, mondd el nyugodtan nekik, ha olyan a kapcsolatod a szüleiddel.

Főleg, ha már kapcsolatban vagy.

Azt javaslom, hogy azért semmiképp ne úgy indulj, hogy "ő a barátom és 7 hónapja járunk", mert lehet először kiakadnak picit és nem biztos, hogy ez a barátodnak vagy a kapcsolatotoknak jót tenne.

Mondd el nekik szépen lassan. Adagold be.

Lehet, hogy időre lesz szükségük. Ne aggódj. Ha igazán szeretnek, el fogják fogadni.

Nekem például anyukám nagyon jól fogadta, átölelt és megköszönte, hogy elmondtam neki és a beszélgetés is elég rövid volt, nem mondott semmi negatívat, sőt mondta, hogy igazából gondolta, csak ő sem akarta elfogadni teljesen, de így sokkal jobb, hogy elmondtam. )

Szóval egyáltalán nem kell félned, még ha először nem is a legjobb a reakciójuk, el fogják fogadni.

Azokat a válaszolókat akik meg azt mondják, hogy minek kell felvállalni meg totál nem értem.

Nektek soha nem volt barátotok/barátnőtök, vagy valami eldugott helyen szoktatok randizni, hogy nehogy véletlenül valaki meglásson titeket? Gondolom nem. :)

Milyen kulturált beszélgetés!

Akkor csatlakoznék is hozzá, rögtön két tanáccsal is:

1., ha már képes vagy magadat eltartani, akkor talán a helyesírást, különösen az írásjelek használatát is el tudod sajátítani.

2., Egy jóbarát sokat segíthet, esetleg fordulj apukád barátjához - nekem bejött, hogy külső segítséget kértem, egyedül tényleg nem ment volna...