Mi a baj velem?

Én azt gondolom,nem, sajnos még nem sikerült elfogadnod magad .

Ezen kellene még dolgozz, erősítsd magad lélekben.

A szexualitásod lényegtelen !!

Ember vagy !! Szinte még gyerek.:)

Kellene valaki akivel tudj beszélni aki segít lélekben megerősödni.A rosszindulatú emberekkel meg ne foglalkozz.

Lehetsz boldog. Így is élhetsz teljes életet. Családdal.Társsal aki így olyannak szeret és elfogad amilyen vagy .

Lesznek emberek a életedben akik megérdemlik majd,hogy őszinte legyél velük.

Legyél túl a vizsgáidon ez is elég nagy teher most. És jön a nyár , ismerkedj szórakozz.Éld meg a fiatalságod , de ésszel :)))

Sok Sikert és Boldog Életet..

Fogadd el magad . :)

Nő.

Talán még nem fogadtad el magad teljesen.

Nem kell feleslegesen rágörcsölni a dolgokra. :)

Ne félj attól hogy ha tarskeresőn ráírsz valakire az elmondja. Ugyan kinek?

Ha gondolod szivesen beszélek veled privát üzenetben. Bármiben, amiben tudok segítek.

Nyugi nem harapok :D

Nincs veled semmi baj, rendben?

Biztos jó srác vagy, csak ezzel még most meg kell küzdened.

Nekem a középiskolában volt ilyen, akkor szorongtam folyton nehogy a környezetem felé bármi is kiderüljön. Nagyon igyekeztem még a látszatát is kerülni, stb.

Nem tudnám megmondani, mi vagy hogyan változott, de kikerülve abból a közegből már kevésbé zavar.

Nyílván van a dolognak egy olyan része is, hogy mennyire függnek az életkörülményeid ettől a titoktól.

Szóval hogy van-e valós veszélye a dolognak vagy inkább csak a véleményektől félsz. Nekem apám kissé homofób és mivel függök a családomtól így aggályos.

Másrészt azon már túlvagyok, hogy a látszattól is féljek, de a felvállalásnál még nem tartok. Az meg ugye egy újabb szint, hogy az ember a párjával nyílvánosan mutatkozzon.

Régebben azt gondoltam inkább elköltözök az ország másik felébe csak meg ne tudják az ismerőseim. De ez régen volt, azóta sok önbizalmat szereztem. Nemrég elmondtam anyámnak mi a helyzet. Nehogy azt hidd, hogy könnyen ment. Én is sóvárogva olvastam a happy end-el zárult coming out sztorikat és közben azt gondoltam én erre sosem leszek képes. Komolyan azt hittem soha, inkább leélek egy életet hazugságban csak meg ne kelljen mondanom. Úgy képzeltem maximum a halálos ágyán mondanám meg. Tudom ezt nagyon gáz olvasni de akkor is. Végül egy nap kiböktem, és teljesen korrekt módon fogadta. Igen először picit megviselte de ez csak fél percig tartott, utána nagyon jól reagált. Azóta, hogy tudom ő melletem áll, már kevésbé félek, apámtól is. És sokkal jobb. Tudom, hogy ez nem egy instant megoldás mindenkinek, ez csak az én történetem.

De ha valakinek elmondod akiben megbízol, akit szeretsz, és aki kiáll melletted az kezdésnek rengeteget tud jelenteni. De ha ez nem járható út, akkor javaslom olvasgass ilyen előbújásokról és akkor picit fel tudod majd magadban dolgozni, hogy te nem vagy ettől kevesebb. Javaslom a humenonline-t, elég inspiráló oldal, ami sok önbizalmat tud adni.