Örökké arra leszek ítélve, hogy olyan férfiak érdekeljenek, akik nem tudják, mit akarnak tőlem?

Már nagyon elegem van, és dühvel tölt el ez az egész. Sokszor fordul elő, hogy egy férfi érdeklődést mutat felém, de mikor én megnyílok felé, visszakozik. Kerüli a programokat, ahol ott vagyok, pedig előtte mindent megtett, hogy flörtöljön velem.

Frusztrál ez az egész. Miért nem lehet beszélgetni egyet kettesben, és tisztázni, hogy tetszünk egymásnak, hiszen erre mindketten rájöttünk?

Hozzáteszem, nem arról van szó, hogy bässzunk egyet és menjünk tovább. Érdeklődést mutat a fiú, de amint arról van szó, hogy kettesben maradjunk, elkezd kerülni.

Annyira zavar ez már. Igazságtalannak érzem, hiszen én őszintén érdeklődöm iránta. Látens melegség a részükről, vagy én vagyok ennyire szerencsétlen? Már szinte félek írni, beszélni férfiakkal, akiknek a "szemében látok valamit", mert még egy randi sem jön sosem össze, sőt olyan programok sem, ahol többen vagyok. Amint nyitok felé, ráírok, elkezd sumákolni. Az oké, hogy rám ragyog a szeme, ha meglát és köszönést vár, az oké, ha elhív egy programra és nem jön el, meg utalgat, hogy becézni szeretne engem és a születésnapomat életem legjobbjává tenni...de egy szimpla lógás egy parkban, egy kávé...azt lemondja, nem jön el. Nem értem.