Most akkor kinek hihetek? A megérzésemnek vagy a barátaimnak? Lehet túl elvakult vagyok? Szerintetek mi a helyzet?

A sztori az, hogy van egy fiú, akibe régen szerelmes voltam. Legjobb batátok lettünk, és kiszúrta, hogy többet gondolok az egészbe. Nem árulta el senkinek. Egy lányba volt szerelmes, aki késôbb a másik legjobb barátom lett, de ez elôtt még a csávó bevalotta nekem, hogy ô nem hetero, hanem a középúton jár, de felejtsem el, köztünk nem lesz semmi. Késôbb elmondtam a barátnôjének az én részemet, majd ô elmondta, hogy neki is bejönnek más csajok. Amit bánok, hogy kis idô elmúltával elmondtam a haverom részét is, de ennek a csaj láthatóan örült, és aztmondta, így még jobban szereti. Ekkor már bem voltam belezúgva, de jött egy másik, aki ráadásul a negyedik unokatestvérem, és ez szerintem kicsit gáz, vagy nem tudom, de ô is megfogott. Pillanatnyilag az elsô szerelmem és annak barátnôje tud errôl, hogy ki vagyok, és kit szeretek. Az "új gyerekkel" is barátok lettünk. Sokszor tesz olyanokat, hogy simogatja a kezem, vagy ha hozzáérek mosolyog, és mindenre úgy reagál, ahogy egy melegtôl elvárnám, de volt barátnôje. Nem is egy, és minddel le is feküdt, és most is épp egy nô miatt siránkozik, mert belezugott, és a csaj átvágja egyfolytában. És most nem tudom eldönteni, hogy megismétlôdik a múlt év, vagy most rohadtul mellé fogtam? A barátaim aztmondják, hogy ô csak ilyen közvetlen gyerek, és lehet igaz, mert sokakkal viselkedik így, de nem tudom.. Bánt ez a megérzés, és nagyon beleestem.