Albérletért természetben fizetni?

Volt egy srác aki felajànlkozott ,hogy bármit megtesz csak neki adjam ki...

Nem ő kapta természetesen

Adtam ki. Szobát. Egy vékony, 21 éves srác volt a jelentkező. Meghallgattam, elbeszélgettem vele, és úgy döntöttem, ő a befutó.Beköltözésnél ő kezdeményezett, hogy hát mi lenne, ha...

Nagyot néztem, és megkérdeztem, hogy ezt mégis, hogy képzeli.

Hát, mondja, amúgy is bejönnek neki az ilyen "daddy" alkatú pasik, és valami azt súgja neki, hogy...

Bejött a taktikája. :)

Nos, én nem adtam ki így sem szobát, sem lakást (mondjuk Nyíregyházán amúgy sem sok esély van erre :) ), de minden további nélkül megtenném, nem problémáznék rajta, és nem, nem ítélném el, nem bélyegezném meg a srácot sem azért, mert bevállalja.

Azoknak, akik itt azzal jönnek, hogy "ezért ítélnek el minket": a hetero világban a "normális" emberek körében ez sokkal gyakoribb, akár az albérlet, akár a munkavállalás, és akár a "puncsos" kapcsolatok terén.

Nem kell magunkra húzni az elítélők véleményét, nem kell azt elfogadni, mert nem reális, és nincs joga emiatt elítélni másokat, különösen akkor, ha nem ismeri a hátterét, nem ismeri a gondolati sémáit, világképét, énképét és morális értékrendszerét. Hadd döntse el mindenki, mi fér bele az életébe, és mi nem. Jómagam soha nem bocsátanám meg, ha megcsalnának egy kapcsolatban, és véget vetnék annak, de van, aki újra és újra új esélyt ad - az ő dolga, s nem ítélem el miatta. Nem tudnék folyamatosan hisztiző vagy féltékenykedő emberrel együtt élni, vagy olyannal, aki mérgező személyiség - de vannak, akik igen, s nem ítélem el őket emiatt.

Szerintem sokkal ítélkezőbbek vagyunk, mint kellene.

Ha azt mondom, hogy "én nem tenném meg", az rendben van, mert a tettet minősítem az én értékrendem alapján, és mert ez egy énközlés.

Ha azt mondom, hogy egy alávaló ember vagy, mert megtetted/megteszed/megtennéd, akkor már ítéletet mondok, te-üzenettel, és nem csak a tettről, de a másikról is véleményt mondok.

Mi jogon? Mi címen?

Persze - szerintem - azok a legítélkezőbbek, akik a legesendőbbek saját erkölcsi-morális elvrendszerók mentén.