A magyarországi melegek válogatósabbak, mint egyes más országokban élők?

A magyarság szerintem kollektívan eléggé beteg pszichológiai és szociálpszichológiai szempontból.

Ez nem csak az LMBTQI emberekre vonatkozik.

Hanem úgy egészében a társadalomra, de szerintem a földi társadalom nagyrésze is ilyen.

Ha sovány vagy az a baj, ha szemüveges vagy az a baj, ha császárral szültél, az nem szülés, ha 4 gyereket szülsz az a baj, ha nem szülsz az a baj, ha későn az a baj, ha nem az a baj.

Ha apaként tudsz varrni és családoddal töltöd az időt akkor papucs vagy, ha nem csinálsz semmit pasiként, akkor lusta disznó vagy.

Németeknél inkább más

Mindenki a fétisét akarja kiélni.

Könyebb azért találni ha alkalmiról van szó.

Magyarországon is sokan vannak akik bizonyos fétishek vagy társadalmi rétegekben, esetleg szépség alapján, vagy kor alapján ítélik meg. Bár én se vagyok mentes az előítéletektől, de most már megtudom érteni, hogy valaki diplomás zeneszerzőként mondjuk egy munkással él együtt...

Én is sokat alkalmiztam egy időben, Hála Istennek, soha és semmit nem kaptam el, viszont csak a magányosságomat próbáltam pótolni, meg a sok évet, mire felvállaltam magam, plusz vidéken hiába jártam megyeszékhelyre egyetemre, mégis csak akkor tudtam élni a dolgokkal, mikor Pesten folytattam a mestertanulmányaimat.

Vidéken állandóan változó meleg informális-formális szervezetek voltak, legalább is Debrecenben, talán most kezd alakulni újra egy tökéletesnek mondható informális csoport, viszont szórakozóhelyeket tekintve havi 1 meleg buli van, régebben 2 db szexmozi volt, és nagyrésze csak alkalmi kapcsolatokban élte ki a vágyait, megint másrészük klikkesedett kialakult egy baráti társaság, de nem aktivistáskodtak és voltak az én fajta emberek, akik felismerték a többlet igényeiket.

Amúgy lehet nekem is az volt a bajom, hogy ha mondjuk egyetemistaként valakivel szerettem volna járni, akkor nem kellett volna annyira erőszakosan nyomni az aktivista szerepet is a magánéletben, mert pl egy szakmunkásképzettséggel esetleg pluszban érettségivel rendelkező lehet nem érti meg az aktivizmus lényegét, mert neki csak az a vágya, hogy dolgozzon és hogy a hétköznapi öröme meglegyen az életben. Egy diplomás érettségizett-szakmunkás párkapcsolatban a szakmunkásvégzőt végzett fél, tökéletes hátteret biztosíthat érzelmi és anyagi szinten egy diplomás embernek.