Túl sokat várok el tőlük ?

A panaszod első felére: Csak azzal kezdesz el beszélgetni aki tetszik neked. Ha nincs kép és ír, egyből kérj. Én nem kezdek el úgy tárgyalni, hogy nem küldött képet. Ha nem tetszik, akkor megírod, hogy nem az eseted, elbúcsúztok.

A második felére: Ha órákra lelép akkor mi van? Nincs mindenkinek ideje egész nap pötyögni sajnos. A legtöbben dolgoznak és otthon is vannak dolgai. Lazán és lassan kell elkezdeni témázni, én már megtanultam. A nyomulást senki nem szereti. Ha szüksége van rád és tetszel neki vissza fog írni. Ha nem érzi azt, amit kellene, akkor nem fog, és akkor nem kell erőltetni. Igazából jobb, ha minél hamarabb egy személyes találkozóra kerítetek sort, ha van kölcsönös szimpátia. Írogatással nem derül ki semmi, és lehet több éves képei vannak kint, és teljesen máshogy néz ki. Ha felállt a farkad valakitől, de ő eltűnik végleg, akkor az annyit ért, nem jöttél be neki. Sajnos sokaknak nincs gerince, hogy kimondja a dolgokat. Nem csalódni kell, hanem keresni tovább. De amúgy tényleg rossz ötlet valakire folyton írogatni, tapadni és nyomulni, mert elég zavaró. Az nekem is zavaró szokott lenni. Minél előbb személyes találkát beszélj le, hetekig írogatni az olyan se eleje, se vége dolog és hülyeség.

Kérdező csak mert te egy telefon függő vagy ne képzeld már, hogy mindenki más is az. Akármikor akármerre szeretek akár több órára is eltűnni a készülék elől. Pl mert elmegyek edzeni, mert élőben van valakivel programom (és ott nem azt a szart fogom nyomkodni a másik orra előtt), mert más dolgom van, stb. Az a kemény számomra, amikor valaki állandóan elérhető, állandóan a képernyőn lóg. Szerintem az a nem normális, ha valaki állandóan pár percen belül válaszol, ha írnak neki és ébren van.

26/F